Újra eljön a kofák kora
• Megjelent: 2011.10.11. 16:48| Frissült: 2011.10.11. 17:55
Könnyítés lenne, hogy januártól nem kellene engedély a helyi piacok létesítéséhez, elég lenne a bejelentés is. A kormány az egyszerűbb szabályozástól azt várja, hogy feléled majd a régi piacozási kedv, s a lakosság itt fogja beszerezni a friss, helyben termelt élelmiszert.

A kormány helyzetbe hozná a kistermelőket: a kereskedelmi törvény módosításával könnyítené a helyi termelői piacok létesítését. Ezzel a fogyasztók is jól járnának, hiszen lehetőségük lenne a helyben termett friss áruk megvásárlására. Ma engedélyeztetni kell az új piac nyitását, ami nemcsak hogy az EU irányelveknek nem felel meg, hanem túl szigorú feltételekhez is köti a létesítést – áll a törvényjavaslat indoklásában. A kormány úgy véli, emiatt kevés a helyi piac. Ha nem kell majd engedélyeztetni, elég lesz csak bejelenteni, reményeik szerint feléledhetnek a régi piacozó hagyományok.
A zöldségesek támogatják

A zöldség-gyümölcs szakma helyesel mindenféle könnyítést, és örül annak, hogy a jövőben elég lesz csak bejelenteni a helyi piacokat és nem kell engedélyeztetni. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács (FruitVeb) azt is üdvözli, hogy a kormány szorgalmazza az emberek visszaszoktatását a helyi fogyasztásra, vagyis megélénkítené a helyben megtermelt élelmiszerek forgalmát, például ezzel az új szabállyal is.

Mártonffy Béla elnök véleménye szerint az áruházlánci forgalom nagyon aránytalanul alakult az elmúlt időszakban. Nem az eladott mennyiségekre gondolt itt, hanem inkább arra, hogy a legkisebb faluban sem helyben veszik meg a zöldséget, gyümölcsöt, hanem utaznak érte. Leszoktak a vásárlók arról, hogy a közelben termett zöldséget-gyümölcsöt vegyenek, s ez rossz irány szerinte. Azzal, hogy a törvénymódosítás nem engedélyeztetéshez, hanem csak bejelentéshez kötné jövőre a helyi piacok létrejöttét, visszaállhatnának az egészséges arányok – vélte. Az őstermelők visszaszokhatnak arra, hogy kiszolgálják a helyi vásárlók, a helyi piac minőségi zöldség-gyümölcs igényeit. S talán visszajuthatunk oda, hogy nemcsak fűnyírás lesz az egyes portákon, hanem haszonnövényeket is termelnek majd és a felesleget újra kiviszik a piacra – tette hozzá. Erről ugyanis leszoktak az emberek az utóbbi 20 évben.

A könnyebb piacnyitás motiválhatja a helyi termelés bővülését, így színesítheti az ellátást, s ezzel megváltoztathatja a vásárlói szokásokat abba az irányba, hogy újra helyben keressék az emberek az ott termett zöldség-gyümölcsöt, illetve az őstermelőktől vásároljanak. A helyi termelők térnyerése azonban semmiképpen nem helyettesítheti a nagyüzemi élelmiszer-termelést, csak kiegészítő választék lehet – hangsúlyozta. Becslése szerint legfeljebb a teljes magyar zöldség-gyümölcs értékesítés 10-15 százalékát érhetné el ez a forgalom. Mártonffy Béla azt is nyomatékosította, hogy a piacozás kizárólag az élelmiszer-biztonsági szabályok betartásával és ezek ellenőrzésével képzelhető el.

A baromfisok inkább a szövetkezésben bíznak

A Baromfi Terméktanács igazgatója úgy véli, nehéz lesz a vásárlókat visszaterelni a helyi termelői piacokra, mert a termelés és a fogyasztás is koncentrálódott az utóbbi évtizedben, az emberek nagy része városiasodott.

Csorbai Attila több bizonytalansági tényezőt is lát a helyi termelői piacoknál, például az élelmiszer-biztonság kérdését. Attól fél, hogy megszűnhet a termékek nyomon-követhetősége, s nem lehet majd garantálni, visszakeresni a termék-eredetet. (A kistermelői gazdaságban nevelt vágóállatok értékesítése egyébként szabályozott: elméletileg csak ellenőrzött húst lehet eladni a piacon, a boltba, a vendéglátóhelynek.) Az élelmiszer-biztonság mellett az is megkérdőjelezhető szerinte, hogy a helyi termelői piacon valóban magyar terméket adnak-e majd „magyarként”. Ma például elvileg csak jelölt tojás kerülhet forgalomba, de mivel az ellenőrzés hézagos, előfordul, hogy a jelöletlen külhoni tojásból felülbélyegzéssel magyar lesz, vagy a baromfihúst magyarrá papírozzák. A piacozásnál az is bizonytalan lehet, hogy az árus fog-e számlát adni, adót fizetni – tette hozzá.

Nem tartja túl valószínűnek, hogy a baromfiért visszatérnének a helyi termelői piacokra azok, akik ma üzletekben vásárolnak, de azt is hozzátette, olyan termékekre, amiket üzletben ritkán lehet kapni (például hízott kacsa) lehet kereslet. A baromfi és tojástermelők azonban inkább a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) megerősítését látnák szívesen. A TÉSZ-ek révén ugyanis a kistermelők be tudnak kapcsolódni az értékesítésbe, mert a megtermelt kisebb mennyiségeket összeadva ki tudják szolgálni az üzletek igényeit. Az is fontos érv a szövetkezés mellett, hogy közösen képesek jobb alkukat kötni, például olcsóbban tudnak takarmányt beszerezni, vagy vágóhídi vágást rendelni.
Ha a törvényjavaslatot elfogadják, utána kormányrendeletben fogják meghatározni a helyi termelői piac bejelentésének és működésének részletes szabályait, amely szintén januártól lépne érvénybe.
• Szerző: Tamásné Szabó Zsuzsanna
• Forrás: FN24
• Cimkék: kistermelők, piac, zöldség-gyümölcs

Milyen ételeket készítetek belőle, és írjatok recepteket is kedves Klubtársaim. Hogyan sikerült megszerettetni a családdal ezt zöldséget? Margó

Az aloe vera Firs spraje mindig itt van nálunk a hűtőbe. Már nagyon sokszor segített nekünk. Főleg leégés után 3-4 szeri átpermetezéssel teljesen megnyugtatja a leégett bőrt. Konyhai baleseteknél is segít, persze ha már leégett a bőr, akkor ne használd. Max a teljesen tiszta Aloe gélt. Ha kell spray írj nekem.

Nagyon szép ,de kicsit körűlményes a tartása...

A térség kertészeti központjává válhat Magyarország - véli Czerván György


Írta: Agromonitor.hu
2011. szeptember 23. péntek, 15:37

Továbbra is elsődleges szempont, hogy Magyarország a térség kertészeti központjává váljon – hangoztatta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a 18. Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészei Szakkiállítás és Vásár megnyitóján. A kertészet a harmadik legnagyobb ágazata a magyar mezőgazdaságnak a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett.

Az ágazat elsődleges árukibocsátási értéke 350 milliárd forint körül mozog, és mintegy 340-380 ezer családnak ad munkát. Czerván György szerint Magyarország a jelenleginél - ami átlagosan évente mintegy 2,5 millió tonna árut jelent - 1 millió tonnával több zöldség-gyümölcs megtermelésére volna képes. A termelés növeléséhez pedig minden adottsággal rendelkezik az ország.
Az államtitkár mindehhez az MTI-nek még azt is hozzátette: mivel a kertészet nagy munkaigényű terület, ezért a vidéki munkahely-teremtésben is nagy szerepet játszhat. Emellett a kertészeti ágazatban főként családi kis- és mikrogazdaságok játsszák a legjelentősebb szerepet. Ezek segítése a kormány számára fontos feladatot jelent.
A kertészeti termékeket az unióban, ha azok jó minőségűek, korlátlanul értékesíteni lehet - vélekedett az államtitkár. Kifejtette: annak érdekében, hogy a magyar kertészeti ágazat termelését növelni lehessen, az elkövetkező években az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program mintegy tíz jogcíme alapján igényelhetnek támogatást az e területen tevékenykedő vállalkozások. Példaként említette a termelői integrációk segítését, valamint a beruházások támogatását.
Mártonffy Béla, a Magyar Kertészeti Tanács főtitkára, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke közölte: áruértékben a magyar kertészeti ágazat kibocsátása 700-800 milliárd forint. Ennek mintegy kétharmadát a zöldség-gyümölcs termesztés teszi ki, míg további hozzávetőlegesen 20 százalékos mennyiségét a dísznövény-, valamint 6-7 százalékát a gyógynövény-termesztés adja, a fennmaradó hányadot pedig a szőlészet és a borászat produkálja. Mártonffy Béla szerint is reális cél, hogy Magyarország belátható időn belül a térség kertészeti központjává váljon.
Treer András, a Flora Hungaria Nagybani Virágpiac szakmai igazgatója, az esemény egyik főszervezője arról beszélt, hogy a belföldi dísznövény-termelők árbevétele összességében a múlt évben 100 milliárd forint körül mozgott. Ez a gazdasági válság hatása miatt mintegy 20 százalékkal volt átlagosan kevesebb, mint 2009-ben. Jelezte ugyanakkor, hogy az idén várhatóan a múlt évi árbevétellel kalkulálhatnak a termelők, mivel a piacok megnyugodni látszanak és enyhe optimizmust sugároznak.
A 18. Hortus Hungaricus bemutatón - amelyet szeptember 23-25. között tartanak a Syma Rendezvényközpontban - mintegy 20 ezer látogatót várnak a közel 200 kiállító standjának megtekintésére. A rendezvényen lesz kertépítő verseny, továbbá virágkötészeti játszóház, emellett lakberendezési és dekorációs bemutató, valamint ételszobrászat is.
Módosítás dátuma: 2011. szeptember 23. péntek, 14:47



Neked mi a véleményed erről a témáról? Érdeklődéssel várjuk. Margó


Kapcsolódó cikkek :

» Szőlőtelepítési támogatások növekedése: mint halottnak a csók» Vindependent: még az ősszel szőlész-borász szakmaközi szervezetet kell alakítani» A zöldség és a gyümölcs áfájának csökkentéséért lobbizik a FruitVeB» A szakma kétharmada a frissen alakult Magyar Sommelier Szövetségben» Kína vevő a magyar élelmiszerekre és az agrárkutatási tapasztalatokra» Nincs uniós megegyezés az élelmiszersegélyről, csökkenhet a keret» A pezsgő jövedéki adójának felülvizsgálatát javasolja Tiffán Zsolt» Szlovák felvásárlók dupla árért viszik a szőlőt Tokaj-Hegyaljáról» Szüreti felvonulást szerveznek Keszthelyen a Balatoni Borbarát Hölgyek» Takler-cabernet franc és Danubiana-chardonnay lett a pécsi egyetem bora

Kedves Klubtársaim, örülök, hogy növekszik az érdeklődésetek a honlapunk tartalma iránt, a taglétszámunk viszonylag lassan növekszik, ezért hívjátok meg az ismerőseiteket, ha tetszik a közösségünk. Margó

Szerintem nem jöhet gyorsabban, az életképes egyedek alkalmazkodnak, amelyek erre nem képesek, azok pedig kihalnak.