A térség kertészeti központjává válhat Magyarország - véli Czerván György


Írta: Agromonitor.hu
2011. szeptember 23. péntek, 15:37

Továbbra is elsődleges szempont, hogy Magyarország a térség kertészeti központjává váljon – hangoztatta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a 18. Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészei Szakkiállítás és Vásár megnyitóján. A kertészet a harmadik legnagyobb ágazata a magyar mezőgazdaságnak a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett.

Az ágazat elsődleges árukibocsátási értéke 350 milliárd forint körül mozog, és mintegy 340-380 ezer családnak ad munkát. Czerván György szerint Magyarország a jelenleginél - ami átlagosan évente mintegy 2,5 millió tonna árut jelent - 1 millió tonnával több zöldség-gyümölcs megtermelésére volna képes. A termelés növeléséhez pedig minden adottsággal rendelkezik az ország.
Az államtitkár mindehhez az MTI-nek még azt is hozzátette: mivel a kertészet nagy munkaigényű terület, ezért a vidéki munkahely-teremtésben is nagy szerepet játszhat. Emellett a kertészeti ágazatban főként családi kis- és mikrogazdaságok játsszák a legjelentősebb szerepet. Ezek segítése a kormány számára fontos feladatot jelent.
A kertészeti termékeket az unióban, ha azok jó minőségűek, korlátlanul értékesíteni lehet - vélekedett az államtitkár. Kifejtette: annak érdekében, hogy a magyar kertészeti ágazat termelését növelni lehessen, az elkövetkező években az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program mintegy tíz jogcíme alapján igényelhetnek támogatást az e területen tevékenykedő vállalkozások. Példaként említette a termelői integrációk segítését, valamint a beruházások támogatását.
Mártonffy Béla, a Magyar Kertészeti Tanács főtitkára, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke közölte: áruértékben a magyar kertészeti ágazat kibocsátása 700-800 milliárd forint. Ennek mintegy kétharmadát a zöldség-gyümölcs termesztés teszi ki, míg további hozzávetőlegesen 20 százalékos mennyiségét a dísznövény-, valamint 6-7 százalékát a gyógynövény-termesztés adja, a fennmaradó hányadot pedig a szőlészet és a borászat produkálja. Mártonffy Béla szerint is reális cél, hogy Magyarország belátható időn belül a térség kertészeti központjává váljon.
Treer András, a Flora Hungaria Nagybani Virágpiac szakmai igazgatója, az esemény egyik főszervezője arról beszélt, hogy a belföldi dísznövény-termelők árbevétele összességében a múlt évben 100 milliárd forint körül mozgott. Ez a gazdasági válság hatása miatt mintegy 20 százalékkal volt átlagosan kevesebb, mint 2009-ben. Jelezte ugyanakkor, hogy az idén várhatóan a múlt évi árbevétellel kalkulálhatnak a termelők, mivel a piacok megnyugodni látszanak és enyhe optimizmust sugároznak.
A 18. Hortus Hungaricus bemutatón - amelyet szeptember 23-25. között tartanak a Syma Rendezvényközpontban - mintegy 20 ezer látogatót várnak a közel 200 kiállító standjának megtekintésére. A rendezvényen lesz kertépítő verseny, továbbá virágkötészeti játszóház, emellett lakberendezési és dekorációs bemutató, valamint ételszobrászat is.
Módosítás dátuma: 2011. szeptember 23. péntek, 14:47



Neked mi a véleményed erről a témáról? Érdeklődéssel várjuk. Margó


Kapcsolódó cikkek :

» Szőlőtelepítési támogatások növekedése: mint halottnak a csók» Vindependent: még az ősszel szőlész-borász szakmaközi szervezetet kell alakítani» A zöldség és a gyümölcs áfájának csökkentéséért lobbizik a FruitVeB» A szakma kétharmada a frissen alakult Magyar Sommelier Szövetségben» Kína vevő a magyar élelmiszerekre és az agrárkutatási tapasztalatokra» Nincs uniós megegyezés az élelmiszersegélyről, csökkenhet a keret» A pezsgő jövedéki adójának felülvizsgálatát javasolja Tiffán Zsolt» Szlovák felvásárlók dupla árért viszik a szőlőt Tokaj-Hegyaljáról» Szüreti felvonulást szerveznek Keszthelyen a Balatoni Borbarát Hölgyek» Takler-cabernet franc és Danubiana-chardonnay lett a pécsi egyetem bora

Válasz

A vidéki munkahelyteremtésben a kertészeté lehet a főszerep
2011. szeptember 23. 17:11

A vidéki munkahelyteremtésben is fontos szerepet játszhat a kertészet, ezért jól illeszkedik a kormány programjához, mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA rendezvényén.

Az államtitkár a fiatal kertészek találkozóján tartott előadásán közölte, az ágazatban főként a családi kis- és mikrogazdaságok játsszák a legfontosabb szerepet, támogatásuk a kormány eltökélt szándéka.

Tavaly a zöldségtermés 32 százalékkal volt alacsonyabb az előző évi 1,6 millió tonnánál. Ennek oka a szántóföldi vetésterület csökkenése és a szélsőséges időjárás volt. A múlt évben a gyümölcstermés mennyisége 10 százalékkal volt kisebb az előző évi 884 ezer tonnánál.

A magyar zöldség-gyümölcs szektor óriási előnye, hogy az olyan termelési kvótákhoz kötött árukkal szemben, mint például a cukor, korlátlan mennyiségben állíthat elő és exportálhat terméket. Az ágazat a jelenleginél - ami átlagosan évente mintegy 2,5 millió tonna árut jelent - egymillió tonnával több zöldséget és gyümölcsöt termelhetne, ráadásul Magyarország kiváló adottságokkal is rendelkezik ezen a téren, tette hozzá az államtitkár.

A magyar kertészeti ágazat termelésének növekedéséhez az elkövetkező években az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból (UMVP) igényelhetnek támogatást az e területen tevékenykedő vállalkozások. 2012-ben is elérhető lesz többek között a kertészetek korszerűsítése jogcím, valamint a feldolgozóipari bogyós gyümölcs és az iskolagyümölcs támogatás, erősítette meg Czerván György.

Az államtitkár kitért a fordított ÁFA kérdéskörére is, miszerint a kormány ebbe a kategóriába sorolná a gabonákat és az olajos növényeket. A termékek körének bővítéséről még tartanak az egyeztetések. A fordított ÁFA-fizetés azt jelenti a gyakorlatban, hogy a vevő által kifizetett ÁFA nem az eladóhoz kerül, hanem közvetlenül az államhoz. A fordított ÁFA bevezetésével a kormány célja az, hogy visszaszorítsa a feketegazdaságot a mezőgazdaságban. Az intézkedés azért vált sürgőssé, mert Romániában június 2-tól már bevezették a fordított ÁFA-fizetést, ami tovább növeli a magyarországi feketekereskedelem arányát.

(Vidékfejlesztési Minisztérium, Sajtóiroda)

Válasz

Javíthat a gazdaságunk és a kistermelők helyzetén? Írd ide a véleményed. Margó

Előzmény

Válasz

2011.09.12 16:21:00 - MTI Vállalkozói negyed

Fordított áfa-fizetés jöhet a mezőgazdaságban !TERVEZET/

A fordított rendszerű áfa-fizetés bevezetése a mezőgazdaságban csökkentheti a visszaélések lehetőségét Kemény Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) gazdaságelemzési igazgatója szerint.
Orbán Viktor hétfőn a parlamentben jelentette be: Magyarország fordított adózási rendszert vezet be a mezőgazdasági termékek körében, az erre vonatkozó tervet az előírt rend szerint eljuttatták az Európai Unióhoz, és megkezdték a konzultációkat Brüsszellel.

A szakember elmondta: amennyiben bevezetik a fordított áfa-fizetést a mezőgazdaságban úgy az alapanyag-termelők nem fizetnek majd áfát termékeik után, azt nettó áron értékesíthetik, de áfa-visszaigénylők maradnak válnak az input anyagok (az általuk vásárolt termékek) - például a műtrágya - után.

A kereskedők nettó áron veszik majd meg a termelők áruját, és ezután a beszerzés után nem kell áfát fizetniük. Ez pedig azt jelenti, hogy jelentősebb anyagi forrásaik maradnak a felvásárlás finanszírozására. Továbbá nem lehet a visszaigénylésnél csalni sem, mert nem lesz mivel. Így a feketegazdaság mozgástere is szűkülni fog a szakember szerint ezen a területen.

Vagyis a fordított áfa-fizetés azt jelenti a szakértők szerint, hogy az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti meg. Vagyis a számlát az áfa felszámítása nélkül állítják ki, és az adót majd a vevő fizeti meg.

A fordított adózás a fiktív adóalanyok által elkövetett visszaélések ellen jött létre. A fordított áfa-adózás alá eső számla ugyanis áfa nélkül kerül kiállításra, így a vevő már nem tudja az áfát visszaigényelni. Ezért értelmét veszíti az ilyen ügyleteket érintő fiktív számlák kiállítása is.

Hasonló rendszer Magyarországon például az építőiparban működik. Romániában a mezőgazdaságban is alkalmazzák.

Válasz

2011.09.13 11:31:00 - MTI Vállalkozói negyed

A makói hagyma miatt aggódik a kormány

Az elmúlt években 4.000 hektárról mindössze 150-re csökkent a makói hagyma termőterülete, ezért kormányzati segítség nélkül eltűnhet a piacról - olvasható a kormány.hu portálon, a hétvégén megtartott XXI. Makói Nemzetközi Hagymafesztiválról készített összegzésben.
A rendezvényen Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter elmondta: a nemesítésben, a megfelelő fajták kiválasztásában is szakmai segítséget ad a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a termelőknek - idézi a kormányzati portál a tárcavezetőt. A vidékfejlesztési stratégia fontos eleme még az öntözésfejlesztés, amely a hagymatermelés szempontjából szintén elengedhetetlen - fűzte hozzá.

A miniszter kijelentette: a makói hagymának van jövője, hiszen világhírű termék és a kereslet növekvőben van a kiváló minőségű magyar termékek iránt. Mindehhez azonban szükséges a gazdák összefogása is - idézi a kormányzati portál Mágori Józsefné (Fidesz) parlamenti képviselőt.

A szakemberek szerint, ha újra fellendülne a hagymatermesztési kedv, volna esély arra is, hogy a térségben a rendszerváltás idején munkanélkülivé vált közel 10 ezer ember jelentős része újra biztos megélhetéshez jusson.

Korábbi cikkek

Jó minőségű termést várnak a fűszerpaprika-termelők

Válasz