A faj színe igen változékony. A fedőszárnyak pirosak vagy narancssárgák, két fekete pettyel. Előfordulnak azonban fekete szárnyú, piros pettyes egyedek is.

A tor fekete, kisebb fehér foltokkal. Az imágók teljes testhossza 3,5-5 mm. A hímek kisebbek a nőstényeknél. A lárva hasonlít a kétpettyes katica lárvájára, csak valamivel kisebb. Színe a barnától a szürkésfeketéig terjed, piros és narancssárga foltokkal. hossza 5-6 mm. A peték narancssárgák, 1-1,5 mm hosszúak, oválisak, többnyire csoportosan ülnek a levéltetvekkel fertőzött levelek fonákján. A báb általában a növényre van ragasztva, színe a lárváéhoz hasonló.

Mind a lárvák, mind az imágók ragadozók.

Főleg levéltetvekkel táplálkoznak, de ha nincs elegendő levéltetű, megtámadják a takácsatkákat, a lepkék petéit és más rovarokat is, teljes zsákmányhiány esetén kannibalizmus is előfordul. A nőstények 10-50 darabból álló csoportokban rakják le a petéiket a levéltetvek közelében, egy nap alatt a nőstény akár 50 petét is képes elhelyezni. Teljes élete folyamán, ami 1-3 hónapig tart, egy nőstény legalább 1500 petét rak. A petékből 4-8 nap elteltével kikel a lárva, amelynek fejlődése a hőmérséklettől és a táplálék minőségétől függően 9-15 napig is tart. A bábállapot 20 C-on 8 napig tart. A fajnak évente csak egy nemzedéke van, miközben nyáron egyidejűleg valamennyi stádiuma előfordul.

Mivel a kifejlett imágók nagyon jól repülnek, a kétpettyes katica (A. bipunctata) lárvákat tartalmazó szubsztrátum (pl. popcorn) formájában kerül forgalomba, amely megnehezíti, hogy a lárvák a szállítás során megtámadják egymást. A lárvákat a levéltetvekkel fertőzött növényre szórják. A bogár sok levéltetűfajjal táplálkozik. A lárva fejlődése során több száz levéltetvet eszik meg. A kétpettyes katicát egyaránt alkalmazzák üvegházakban és a szabadföldön termesztett zöldségek, díszcserjék és virágok, de a gyümölcsösök védelmében is.

 Forrás:édenkert .hu