Szeretettel köszöntelek a Biokert közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Biokert vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Biokert közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Biokert vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Biokert közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Biokert vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Biokert közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Biokert vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
10 éve | Egyed Józsefné | 0 hozzászólás
Milyen kártétel veszélyezteti a gyümölcsfáinkat?
A gyümölcsfák károsítói tönkretehetik a termést, így egész éves munkánkat kell megmentenünk tőlük. Hova nézzünk, mit vizsgáljunk? Kártevők és kórokozók listája.
Fás növények több évtizedig élnek az adott helyen, a rajtuk megtelepedett kártevők évente megjelennek, védekezés hiányában felszaporodva évről évre súlyosabb kárt okoznak. Károsítók többsége a fán vagy a lehullott fertőzött levelekben, egy részük a fa alatti talajba húzódva telel. A védekezést az áttelelő alakok megsemmisítésére kell alapozni.
Egészséges gyümölcs egész oltványbólJó minőségű gyümölcsöt oltványok biztosítanak. Oltáskor az alany és a nemes vírusos és baktériumos betegségei az oltványt is megfertőzik. A legjelentősebb betegségekre az ellenőrzött szaporítóanyag előállítási rendszerben több alkalommal ellenőrzik a fákat. A fák növényvédelme az egészséges facsemete vásárlásával kezdődik. Minden gyümölcsfán, arra rögzítve megtalálható a növényútlevél, mely a fa legfontosabb adatait (előállító neve, telephelye, fa alanya, fajta neve, vírusmentessége) tartalmazza. Az egészséges facsemete kérge sima, sebek ne találhatók rajta, erőteljes gyökérzetű, sok vékony hajszálérrel, vesszői legalább 8-10 mm átmérőjűek.
Lombkárt okoznak:Cserebogár, lombrágó barkó, sodrómoly, aknázómoly, bundásbogár
Tavasztól nyár elejéig a különböző cserebogár fajok rágják a fák leveleit, hogy táplálkozásuk befejezésével tojásaikat a talajba helyezzék. Mind a cserebogarak mind a talajban élő lárvájuk jelentős kárt okoznak. Bogarak rajzása feltűnő, alkonyatkor hangosan cikáznak a fák között.
Védekezés: a fák koronáján pihenő dermedt cserebogarakat kora reggel le lehet rázni, és összegyűjteni. Bogár elleni permetezésre a Dimilin rovarölő szer engedélyezett. Védekezés hiányában a bogarak elhelyezik tojásaikat a talajba, a kikelő pajorok a fák gyökerét elrágva a fa pusztulását okozzák. A gyökérzónában élő lárvákról csak próbaásással tudunk megbizonyosodni. Hatásos gyakorlati védekezési módszer ellenük nem ismert.
Kora tavasszal levélfakadás után jelennek meg gyümölcsfákon a pár mm hosszú kecses ormányos bogarak, a lombrágó barkók. Zsenge leveleken hagyott szabálytalan alakú rágásnyomaikról szerezhetünk tudomást jelenlétükről.
Védekezés: fakorona rázásával, ágak ütögetésével a bogarak levetik magukat, a fa alá terített fóliáról gyorsan összegyűjthetők.
Szintén tavaszi kártevők a sodrómolyok: apró lárvák, melyek szövedékkel fogják össze a leveleket, abban élnek. Megjelenésük idején egyéb kártevő ellen alkalmazott permetezés általában ellenük is védelmet nyújt.
AknázómolyokAz aknázómolyok kisméretű lepkék, melyek lárvái a levelek bőrszövete alatt az adott fajra jellemző alakú aknában fejlődnek, élnek. Gyakran a lárva teste áttetszik az ezüstszínű, elvált bőrszövet alatt. Egy részük a fertőzött levelekben telel, amennyiben azok a talaj felszínén maradnak, ismerünk fakéreg repedéseiben áttelelő fajokat is.
Védekezés: az ősszel lehullott leveleket talajba kell ásni vagy komposztálni. Téli lemosó permetezéssel a fán áttelelő alakok elpusztíthatók. Erős fertőzésnél, amikor már levelenként 2-3 akna is előfordul Neemazal, Dipel mellett Dimilin, Trebon, Runner, Actara, Mospilan rovarölő szerek alkalmazhatók.
BundásbogárA közel 10 mm testhosszú, fehér foltokkal és erős szőrzettel borított bogár gyümölcsfák virágait károsítja, a bibe és porzók kirágásával megakadályozza a termések kialakulását.
Védekezés: talajfelszínére helyezett kék színű vízzel teli tálcsapdákkal eredményesen összefoghatók. Hatékonyságát narancslével lehet fokozni. Kifejlesztettek és forgalmaznak varsás csapdát is összegyűjtésükre, mely szintén a kék szín vonzóképességére alapoz.
Az ellenük való védekezésnek azonban vannak olyan trükkjei, amely
mindegyik tetűfajnál használhatók. Fontos tudnunk, hogy vírushordozók!
Szinte minden gyümölcsfajon ismert levéltetű, többségük csak az adott fafajon él, azt károsítja. Levéltetvek szúró-szívó szájszervű apró, puha testű rovarok, szívogatásuk hatására a levelek torzulnak, a levéllemez megvastagodik. Mézharmatot képeznek, amitől a levelek fénylők és ragacsosak lesznek. Általában a levelek hátoldalán képezik telepeiket, ahol a kissé összesodrott levelek védelmében élnek.
Tavasztól őszig jelen vannak a fákon. Mindig a fiatal, zsenge leveleket részesítik előnyben, azokon kell keresni. Számos természetes ellenségük ismert, ilyenek a katicabogár és lárvái, fátyolkák, ragadozó poloskák, zengőlegyek. A levéltetvek fontos vírusterjesztő rovarok, a vírusos levélből kiszívott növénynedvvel a következő növényt közvetlenül megfertőzik. Védekezés ellenük ezért jelentős.
Megjelenésüket a fakoronára akasztott sárga színű ragacsos színcsapdával ellenőrizhetjük. A fákon áttelelő alakok ellen a téli lemosó permetezés hatékony. A fák törzsére felhelyezett ragacsos övvel meg lehet akadályozni, hogy a hangyák a fán élő levéltetveket széthurcolják. A levéltetvek elleni kémiai védekezés akkor a legeredményesebb, ha azt a fertőzés kezdeti stádiumában, a szétterjedését megelőzően végezzük. Speciális, csak levéltetvek ellen hat a Pirimor és a Teppeki. A tágabb hatásspektrumú rovarölő szerek is pusztítják a levéltetveket, például Karate, Cyperkill, Decis, Apacs, Actara, Mospilan.
PajzstetvekLegjelentősebb közülük a kaliforniai pajzstetű. Valamennyi gyümölcsfajon előfordulhat. Apró, kör alakú kemény pajzsú tetű, a pajzs közepe kiemelkedik, színe szürkés barna. A pajzs alatt élnek a puhatestű sárga tetvek. Szívogatásukkal gyengítik a fákat, pusztulásukat a pajzstetvek okozhatják. A gyümölcsök héján vörös színű gyűrű alakú elszíneződés szegélyezi a pajzstetveket.
VédekezésTéli olajtartalmú lemosó permetezéssel egyensúlyban tartható egyedszámuk. Vegetációs időszakban a pajzstetvek rajzásakor kell permetezni Mospilan rovarölő szerrel.
Takácsatka: pókszabású kártevő a gyümölcsön
Az alma, szilva, cseresznye, meggy, kajszibarack, őszibarack, szőlő kártevője apró, szabad szemmel alig látható piros vagy narancssárga, pókszabású. Bronzos, elhaló leveleket hagy maga mögött.
A gyümölcsfa takácsatka tünete a leveleken enyhe fertőzés esetén pöttyök, súlyosabb fertőzés esetében rozsdaszerű szín. A gyümölcsökön a takácsatkák színbeli és méretbeli rendellenességeket okozhatnak.
A szövedékben élő apró, 4 pár lábú pókszerű rovarok, számos gyümölcsfajt fertőznek.
Fák kérgén telelnek igen kicsi gyöngyökre hasonlító tojás alakban. A kifejlett atkák levélszívogatását ezüstös pontok, majd a levelek száradása jelzi. Meleg, napos, száraz körülményeket kedvelnek.
A gyümölcsöket támadó takácsatka fán áttelelő tojásai ellen a téli olajtartalmú lemosó permetezés nyújt védelmet. A leveleken megjelenő atkákat gyérítik a lisztharmat betegségek elleni kén tartalmú szerek. Erős fertőzésnél a Naturalis, valamint a Nissorun, a Sanmite és a Zoom speciális atkaölő szerek hatásosak.
Amerikai lepkekabóca, vattába csomagolva
Az amerikából behurcolt kártevő étrendjében az ostorfa, juhar, kőris, hárs, platán, vadgesztenye, borostyán, de ami ennél is fontosabb, a kerti gyümölcsfák és a szőlő is szerepelnek.
Külseje kimondottan szép, háztetőszerűen összecsukott szürkésfehér, viaszporral borított, ezüstös szárnyai és sárga szemei könnyen felismerhetővé teszik. A növényeken pattanva közlekedik.
Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) az utóbbi évtizedben került be hazánkba és a kertekben egyre súlyosabb fertőzést okoz. Fákon kívül minden egyéves lágyszárú növényen is megtelepszik (zöldségfélék, virágok, gyomok), szívogatásukkal károsítanak. Jelenlétéről fehér, vattaszerű viaszos váladékból képzett, levelek hátoldalán előforduló bevonatáról szerezhetünk tudomást.
Ebben élnek a kabóca alig mozgó lárvái. Júliusra fejlődnek ki a lepke formájú, de elsősorban ugrással helyet változtató, repülni is képes világosszürke kabócák. Fák kérgére rakott tojásaival telel.
Fertőzött fáknál az olajtartalmú lemosó permetezés hatásos az áttelelő tojások ellen. Kedveli a kártevő a nyáron növő fattyúhajtásokat, ezeket folyamatosan ki kell metszeni. A kertbe bekerülő kártevő első növényeit, a fertőző gócokat metszéssel távolítsuk el, és semmisítsük meg, gyakran ezzel az egyszerű módszerrel megelőzhető felszaporodása. Kémiai védelemre a rovar lárvái ellen a Mopilan engedélyezett, de az Actara is hatásos.
A baktériumos növénybetegségek ellen van ellenszer. Néhány
praktikáról írunk, amely csökkenti a fertőzést és meggyógyíthatja a
növényt.
Az ervíniás ág- és fapusztulás, amit tűzelhalásnak is neveznek, mintegy 15 éve jelent meg hazánkban. Elsősorban az almaféléket fertőzi, de megjelent már csonthéjasokon is. Alma- és körtefáknál a virágzás idején a fiatal hajtás hirtelen elhal, vége visszahajlik, a virágok is gyorsan lebarnulnak. A baktérium a fertőzött fák kérgén telel. Fertőzött fa ápolásakor a vágó eszköz (metszőolló, fűrész) lapjával a kórokozó továbbvihető. Terjesztik a madarak, rovarok, vízcseppek, valamint fertőzött oltványok is.
Csak ellenőrzött, egészséges oltványokat telepítsünk. Metszésnél a vágó eszközöket fánként fertőtlenítsük hypós oldatban. A fák téli, nyugalmi időben végzett lemosó permetezésére használt réz a fán áttelelő baktériumokat elpusztítja. Lombon megjelenő tünetek észlelésekor a fertőzött hajtásokat, ágakat minél előbb vágjuk le, a helyszínen égessük el, ne mozgassuk a területen. A csonkolásnál a beteg részek alatt legalább 30 cm-es egészséges részt is vágjunk le. Ne feledjük a vágó eszközöket folyamatosan fertőtleníteni.
GutaütésA kajszi gutaütése betegséget is baktérium okozza. Nevével ellentétben más csonthéjas fajoknál is okoz gyors lefolyású elhalást. A beteg fák levelei először csak lankadnak, majd sodródnak, élettelenül lógnak a fán. Részleges vagy teljes korona elhalást okoz. A baktérium késő ősztől március végéig fertőzi sebzéseken keresztül a fákat.
Kerüljük a csonthéjasok téli metszését, helyette tavasszal végezzük és egészítsük ki a nyári zöldmetszéssel. Téli réz tartalmú lemosó permetezés csökkenti a fakérgen áttelelő baktériumok számát.
Varasodás, csonthéjasok sztigmínás betegsége, blumeriellás betegség
Szerencsére megvédhetjük a gyümölcsfáinkat a gombás fertőzésektől, de ismernünk kell néhány kerti praktikát, amelyek alkalmazásával a levélfolt betegségek meg is előzhetők.
Ebbe a csoportba azok a gombák okozta betegségek tartoznak, melyek a leveleken vagy a termésen jellegzetes foltok alapján ismerhetők fel. A foltokban a levelek szövete elhal, csökken a lomb asszimiláló felülete. Gyümölcsök héján az elhalt szövetek nem tágulnak a gyümölcsnövekedés (hízás) időszakában, ezért az bereped, hamarosan elrohad a moníliás fertőzés következtében.
Az alma, valamint a körte varasodásánál (lásd fent) elmosódott szélű, kör alakú barna elhalt foltok jelennek meg.
Csonthéjasok sztigmínás betegsége a leveleken éles szélű, kör alakú barna foltokat, azok kiesése után levél-lyukacsosságot, kajszibarack héján barna, kiemelkedő varas elhalásokat okoz.
Meggy és cseresznye levelein látható apró 1 mm-es bordó foltok, levélsárgulás és korai levélhullás a blumeriellás betegség tünetei.
A kórokozók részben a fákon, részben a lehullott, talaj felszínén fekvő fertőzött levelekben telelnek. Védekezés alapja a fakéreg téli lemosó permetezése bármilyen réz tartalmú gombaölő szerrel. A lehullott, talajba bedolgozott leveleken a gombák nem tudnak áttelelni. Gyepbe ültetett gyümölcsfáknál a leveket lehullásuk után maradéktalanul össze kell gyűjteni és komposztálni vagy elásni. Lombvédelemre Dithane, Polyram, Chorus, Score, Topas gombaölő szerek engedélyezettek. Csonthéjasok kivételével valamennyi réz tartalmú szerrel is alkalmazható. Új almafák vásárlásánál érdemes előnyben részesíteni a varasodásnak ellenálló fajtákat.
Elhalnak a fa levelei, fogyaszthatatlan lesz a gyümölcse, ha nem előzzük meg a lisztharmat elharapódzását a kerti gyümölcsösben. Hogyan tartóztassuk fel?
A lisztharmat gombák a fák leveleit, hajtásait, gyakran a zöld termés héját is megfertőzik. Almafa és őszibarackfa lisztharmat betegség esetében is a fehér gombabevonat alatt a növényi szövet elhal, elbarnul, lecsökken az aktív asszimiláló felület, a termés pedig bereped, elfogyasztásra alkalmatlanná válik.
Az első lisztharmat tünetek észlelésekor permetezés javasolt a következő gombaölő szerek valamelyikével: kén tartalmú szerek, Amistar, Chorus, Score, Signum, Topas. Bizonyos almafajták erősen fogékonyak a betegségre. Ezeknél a vesszőket legalább 5-6 rüggyel vissza kell vágni, így eltávolítjuk a vesszővégi lisztharmattal fertőzött rügyeket. Forgalomban vannak lisztharmatra rezisztens almafajták is, telepítésnél ajánlott azokat keresni.
Rozsda
A körtefa, illetve a kajszi, őszibarack és szilva rozsabetegségét gombák okozzák, amelyek ellen gombaölő szerekkel és a levelek ügyes felhasználásával is védekezhetünk
Gyümölcsfélék rozsdabetegségei közül a körte és a szilva, a kajszi és őszibarackon előfordulók a jelentősek. Rozsdagombáknak 5 fejlődési alakjuk van, ezek eltérő színű telepeket képeznek, és egymás után, meghatározott sorrendben jelennek meg.
Körterozsda kifejlődéséhez a közelben boróka növény is szükséges, bizonyos spóraalakok azokon fejlődnek ki. A körtén élénksárga, kiemelkedő, vastag foltok jelzik a gomba fertőzésének kezdetét.
A foltok megnőnek 1-2 cm-es méretre, sötétvörös majd barna színt vesznek fel, ősszel a foltok hátoldalán kiemelkedő képletek tűnnek fel (legfelső képen). Tavasszal a borókán sárgásbarna kocsonyás képletekről kiszóródó spórák fertőzik meg a körtefák leveleit. Borókák ültetési divatja segítette elő a betegség fokozott terjedését.
VédekezésKörtefák leveleinek és a boróka hajtásainak Dithane vagy Score gombaölő szerek ismételt permetezése javasolt az első tünetek megfigyelésekor. Borókánál a fertőzött részek kimetszése bevált módszer.
A kajszi-, őszibarack- és szilvarozsda betegségét ugyanazok a gombák okozzák. A levelek hátoldalán apró, rozsdabarna, később fekete kiemelkedő telepeket fejlesztenek, a levelek elsárgulnak és lehullnak.
A körterozsdánál ismertetett szerekkel. A kórokozó a lehullott levelekben telel, a fertőzött lehullott leveleket, mint fertőzési forrást, talajba ásással vagy komposztálással meg kell semmisíteni.
A termés, a virág és a friss hajtások sincsenek biztonságban, ha támad a monília. Mivel más-más növényi részt fertőződhet más időben, így a védekezés módja és ideje is eltérő. A kulcsszó a megelőzés!
Termést fertőző moníliás betegségnél mindig megelőzi a fertőzést a gyümölcsön valamilyen sérülés keletkezése. Ez lehet szélvihar, jégverés okozta seb, leggyakrabban azonban a gyümölcsöt rágó molyok lárvái váltják ki a héj sérülését. A sebzés környékén gyorsan növekedő, barnuló, megpuhuló rothadás indul, és megjelennek a gomba apró, sárgás színű telepei gyűrű alakban rendeződve.
Védekezés: Ez a moníliás fertőzés tehát mindig sebzésnek, általában a rovarok elleni helytelen, vagy nem elégséges védekezésnek következménye. A sebzés utáni fertőzés azonnal megtörténik, kellő időben kémiai védekezést nem tudunk alkalmazni, ezért felesleges permetezni. A termést fertőző moníliás betegség elleni védelem valójában a károsító gyümölcsmolyok és cseresznyelégy elleni védelem. A fán áttelelő kórokozó ellen a réz tartalmú lemosó permetezés ajánlott.
Virág- és hajtásfertőző moníliás betegségMonilia laxa és Monilia fructicola (újonnan betelepült) gombafajok okozzák. Virágzáskor, a virágon keresztül hatolnak be, fertőzik meg a fiatal hajtást, onnan a vesszőket, ágakat, majd a fatörzset. A virágok hirtelen lebarnulnak, elhalnak, ezt követően a fiatal levelek is elhalva lógnak az ágon.
Az elhalt virágzat még ősszel is a fakoronában látható. Moníliás gyümölcsök összeaszalódva gyakran a fán maradnak, ezek a gyümölcsmúmiák. Járványos betegség hűvös, ködös, esős időjáráskor fenyeget, amikor a virágzás elhúzódik, és a nedves virágokon a gomba gyorsan tud csírázni, fertőzni.
Védekezés: A fakérgen áttelelő gombatelepek ellen javasolt a réz tartalmú téli lemosó permetezés. Átlagos évjáratkor virágzás alatt 3 alkalommal szükséges a kezelés: virágzás elején, tömeges virágzáskor, és virágzás végén a levelek megjelenésekor. Kezelésre a Chorus, a Signum, a Switch, a Teldor és a Topas gombaölő szerek engedélyezettek. Hajtáselhalás észlelésekor minél előbb vágjuk le a beteg részt 20-30 cm-es egészségessel együtt, csak így lesz eredménye a kórokozó blokkolásának.
Terméskárt okoznak:
A házikerti gyümölcsök (alma, körte, dió, barack, szilva) kukacosságát valójában hernyók, azaz molylepkék lárvái okozzák. Íme, a védekezés menete.
Ide tartozik az almamoly, a barackmoly, a szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly.
Évente 2-4 nemzedékük fejlődik. A fiatal molylárvák berágják magukat gyümölcsökbe, abban élnek, táplálkoznak. Bábozódáshoz elhagyják a gyümölcsöt, - ilyenkor a gyümölcsben nincs lárva, csak az ürüléke - és hamarosan kifejlődik az újabb molynemzedék. A lárvával fertőzött gyümölcsöt megtámadja a Monilia gomba, barna színnel elrohad, és lehullik.
A molylepkék nemzedékeinek rajzását feromon csapdákkal tudjuk érzékelni, nyomon követni. Kémiai védekezés idejét azok adataihoz kell igazítani. Engedélyezett növényvédő szerek: Dipel ES, Dimilin, Kaiso garden, Karate.
Az apró szilvadarázs lárvája megfertőzi a szilvafa virágját és fejlődő terméseit, tönkretéve a gyümölcsöket. Védekezést és vizsgálati módot mutatunk.
Szilva súlyos kártételét okozza. Minél melegebb és szárazabb az idő, annál gyorsabban szaporodik. A szétnyomott lárvának és a károsodott gyümölcsnek jellegzetes poloskaszaga van.
A fiatal, fertőzött terméskezdeményeken fekete lyukak láthatók, melyek korán lehullnak. A lárva megrágja az apró gyümölcs belsejét, és az üreget ürülékszemcsékkel tölti ki. A darázs a virágot fertőzi meg, a fiatal lárvák kiodvasítják a fejlődésnek indult szilvaterméseket (pl. a mogyoró-méretűeket), majd újabb termésbe átmászva tovább károsítanak.
A lehullott apró szilvákat folyamatosan, naponta gyűjtsük össze, mert a lárvák a talajba húzódnak, és a következő évi fertőzés elindítói. Fehér színű ragacsos színcsapdák virágzás kezdete előtti kihelyezésével megvédhetjük a terméseket.
Furcsa színes foltok, rajzolatok, süppedések jelzik a vírus
jelenlétét. A gyümölcs pedig ízetlenné, szárazzá válik. Mit tehetünk?
Több száz növényfertőző vírust ismerünk, közülük többnek fás növények is gazdanövényei. Csonthéjas gyümölcsfajok (kajszi-, őszibarack, szilva, meggy, cseresznye, mandula) legveszélyesebb betegségét a szilvahimlő (PPV) vírus okozza. A fertőzött fák levelein klorotikus foltok, rajzolatok (lásd a fenti képet), a termésen besüppedő foltok, rajzolatok, őszibarack és sárgabarack terméshéján gyűrű alakú elszíneződések, sárgabarack maghéján jellegzetes gyűrűk és foltok a betegség tünetei.
A fertőzött fa termései ízetlenné, szárazzá válnak, elveszítik aromájukat, lédús, édes ízüket. Szilvánál gyakran zöld állapotban még érés előtt lehullik a gyümölcs.
A fertőzött fát meggyógyítani nem lehet, ezért a védekezés a megelőzésre alapoz. Vírusmentes oltványt vásároljunk. Az oltványt kísérő növényi útlevélen ez is fel van tüntetve. A PPV-t levéltetvek is terjesztik. Ismeretes, hogy az őszibarackot és szilvát különösen kedvelik a levéltetvek, ezeket a fákat rendszeresen kezelni kell levéltetvek ellen.
Dr. Némethy Zsuzsanna
www.novenydoktor.hu
|
|
|
Pollák Piroska írta 2 hete itt:
Tisztelt Szakértő! Én szeretnék tanácsot kérni, hogy mi baja lehet a leanderemnek, de nem tudom hol lehetne képet küldeni róla. Köszönöm.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!