Így adóznak a kkv-k jövőre

A kisvállalkozások a jövő évtől két új, egyszerű adónem közül választhatnak a tételes adóról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerint, amelyet hétfőn 236 igen szavazattal, 32 nem és 54 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.

A kormánypártok igennel, az MSZP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik- és az LMP-frakció tartózkodott.

A Nemzetgazdasági Minisztérium számítása szerint a kisadózók tételes adója 15-20 milliárd forinttal, a kisvállalkozói adó 30 milliárd forinttal csökkentheti a kisvállalkozók adóterheit.

A tételes adót egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok választhatják, ám nem dönthetnek mellette a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy ingatlan-bérbeadást folytató vállalkozások.

A tételes adó mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer, nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

Annak, aki a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősül, a naptári évben elért bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos adót kell fizetnie. Aki nem minősül az év egészében annak, a 40 százalékos adót az 50 ezer, illetve 25 ezer forintos adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után kell megfizetnie. Nem kell megfizetni a tételes adót abban az esetben, ha a vállalkozás tagja legalább harminc napig keresőképtelen.

A tételes adó megfizetésével a vállalkozó mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó és az osztalékalap utáni adó vagy átalányadó bevallása és megfizetése alól. Kiváltja a tételes adó a társasági adót, az szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást is. Ugyanakkor a tételes adó megfizetésével a vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatása után teljesítendő adókötelezettségek alól. A főállású kisadózók biztosítottnak számítanak, minden társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerezhetnek, az ellátások számításának alapja havi 81.300 forint.

A vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, s abban időrendben, folyamatosan nyilván kell tartania minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és ellenőrzéséhez szükséges. A bizonylatot, nyilvántartást a kiállítás adóévét követő ötödik naptári év végéig kell megőrizni. A kisadózó vállalkozás kiesik a kedvező, tételes adó hatálya alól, ha adótartozása meghaladja a 100 ezer forintot a negyedév végén - ehhez eredetileg 500 ezer forintos küszöböt terveztek.

Az elfogadott törvényben az eredeti javaslathoz képest lényeges változás, hogy az új adónemet választó kisadózók számláját is elszámolhatják a vevők költségként. Az elszámolhatósággal egyidejűleg azonban a fiktív számlázások kiszűrése érdekében egy új adatszolgáltatási kötelezettség is bekerült a jogszabályba: ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak éven belül egymillió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra lesz köteles. További garanciális szabályként a későbbiekben a kisadózónak kell bizonyítania, hogy esetében nem színlelt munkaviszonyról van szó.

A kisvállalati adót azok a vállalkozások választhatják, amelyek létszáma az adóévet megelőző esztendőben nem haladta meg a huszonötöt, elszámolandó bevétele pedig az 500 millió forintot, adószámát az adóévet megelőző két évben nem törölte vagy függesztette fel jogerősen az adóhatóság, valamint az adóévet megelőző évről készített beszámolójában mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 millió forintot.

A kisvállalati adó mértéke 16 százalék. Alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel. Az adóalapot a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök (például a hitelfelvétel, a tőkeemelés, az előleg beérkezése, illetve az osztalék megszerzése) csökkentik, a kihelyezett pénzeszközök (például a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása, előleg fizetése vagy a tőkeleszállítás) pedig növelik, az adóalap azonban nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél.

A kisvállalati adót választóknak lehetőségük van a veszteségelhatárolásra, azaz a realizált negatív eredményre tekintettel a későbbi adóévekben - tíz év alatt, egyenlő részletekben - csökkenthetik az adóalapjukat. Az új beruházások ösztönzése érdekében az elhatárolt veszteség akár azonnal is felhasználható, ha az alapját képező kiadás új beruházással kapcsolatban adódott. A helyi iparűzési adót teljesíthetik tételes adóalap meghatározásával is, amelynek maximális éves összege telephelyenként két és fél millió forint. Amennyiben a kisadózó ezt a módszert választja, megszűnik az iparűzésiadó-bevallási, adóelőleg-bevallási, adóelőleg-fizetési, sőt az iparűzésiadóalap-megosztási kötelezettsége is. Ebben az esetben az adó összege a rögzített adóalap és a települési adómérték szorzata, amit két részletben kell megfizetni.

A kisvállalati adót az adóévet követő május 31-ig kell bevallani. A kisvállalati adó esetében - az általános forgalmi adó rendszeréhez hasonlóan - a fizetendő adó összege határozza meg, hogy egy vállalkozó negyedévente, vagy havonta teljesít majd bevallást. A kisvállalati adót választóknak év végén nincs adófeltöltési kötelezettségük.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter zárszavában azt mondta: a javaslatot a munkaadók és a munkavállalók is támogatják, azzal egyszerűbbé válik a kisvállalkozások adózása, az adócentralizáció és az újraelosztás mértéke pedig csökken.

2012.10.03 11:51:00 - MTI

Küldés e-mailben Nyomtatás Betuméret növelés Betuméret csökkentés
Szakértők - Fehérítheti a gazdaságot a kisadózás

A kisadózás az eva valódi alternatívája, sőt érdemben fehérítheti is a gazdaságot, az egymilliós limitet átlépők viszont automatikus adóellenőrzésre számíthatnak - derül ki az Adó Online legfrissebb összeállításából.
A CompLex Kiadó adózási szakportálja Vámosi-Nagy Szabolccsal, az Ernst & Young adószakértőjével, Vadász Ivánnal, az Adótanácsadók Országos Egyesületének alelnökével és Kalocsai Zsolttal, az RSM DTM elnök-vezérigazgatójával készített interjút az új adókról.

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a tételes adóról és a kisvállalati adóról szóló törvényt.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a kisadó helyettesítheti az evát, annál is inkább, mert 2011-ben az evás egyéni vállalkozók és cégek éves átlagos bevétele alacsonyabb volt, mint a kisadózás felső határaként megállapított hatmillió forint.

mti
Vámosi-Nagy Szabolcs

Az adószakértő emlékeztetett arra, hogy a 2000-es évek elején volt már tételes adó, amellyel a taxisokat és a fodrászokat célozta meg a jogalkotó, de azokat alig választotta valaki, mert nem tartalmazták a tb-járulékot. Most van esély a sikerre - mondta az Adó Online-nak Vámosi-Nagy Szabolcs.

Kalocsai Zsolt szerint nemcsak az eva alternatívája a tételes kisadózás, hanem a gazdaság fehérítésének eszköze is lehet az új adónem: sok, eddig a szürke- és feketegazdaságban ténykedő vállalkozás számára a viszonylag alacsony havi tételes adóért elérhető nyugalom, egyszerű adminisztráció és biztosítotti jogviszony az üzlet legalizálásához vezethet. Az RSM DTM elnök-vezérigazgatója ezzel együtt nem számít az eva teljes elsorvadására, mert például a kft.-k nem választhatják az új tételes kisadót, és az eva 25 milliós bevételi határával részben más cégméretet céloz meg.

Ezzel szemben az eva "kimúlását" jósolta Vadász Iván, aki szerint a 6 milliós bevételi limit alatti forgalmat bonyolítók egyértelműen jobban járnak a kisadózással, míg a 20 millió forintos árbevétellel rendelkező cégeknek vélhetően a kisvállalati adó jelenthet alternatívát.

"Első ránézésre ügyes és hatékony a beépített fékek rendszere, amelyek a számlagyárak és a színlelt munkaszerződések elszaporodását hivatottak gátolni" - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.

Hatékonynak nevezte a fékeket Kalocsai Zsolt is. Emlékeztetett: az első komoly fék, hogy a kisadózónak és az általa kiállított számlát befogadó cégnek is bejelentési kötelezettsége van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé, ha a naptári évben a számlák összesített értéke meghaladja az 1 millió forintot. Ezek után pedig NAV-ellenőrzés esetén a kisadózónak kell bizonyítania egy hatpontos kritériumrendszer alapján, hogy nem színlelt munkaszerződés köti a számláját befogadó céghez. Az értékhatárt átlépő cégek gyakorlatilag automatikus adóellenőrzésre számíthatnak, és az elvárt adót meg nem megfizető vállalkozókat is szinte minden esetben ellenőrzi az adóhatóság - mondta Kalocsai Zsolt.

Vadász Iván szerint ugyanakkor a NAV - az elégséges informatikai kapacitás hiányában - nem fog tudni mit kezdeni a kisadózóktól és a számláikat befogadó cégektől érkező bejelentés-dömpinggel. Az adószakértő ezzel együtt úgy véli, hogy a hazai vállalkozások mégsem fognak visszaélni a kisadózás lehetőségével: "a magyar cégek annyira gyűlölik az adminisztrációt, hogy nem fogják ezt végigcsinálni" - mondta.

Ha rászánják az időt, megoldható könyvelő nélkül - válaszolta Vámosi-Nagy Szabolcs arra a kérdésre, hogy a kisadózó vállalkozásoknak szükségük lesz-e továbbra is könyvelőre.

Alapesetben maga is megbirkózhat majd az adminisztrációs terhekkel, miután a számviteli törvény szerinti könyvelés nem lesz kötelező számára - vélte kollégájához hasonlóan Kalocsai Zsolt. Hozzáfűzte: viszont ha a kisadózó már foglalkoztat valakit, akkor nemcsak adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, de bérszámfejtésre is szüksége lesz, ami már jelentős adminisztrációs többletkötelezettség. Mindez azt jelenti, hogy a kisadózás előnyeit azok a kisadózók élvezhetik igazán, akik saját magukon kívül mást nem foglalkoztatnak, vagy több, személyesen közreműködő tagot regisztrálnak.

Vadász Iván kifejtette: ha nem alanyi áfamentes a vállalkozás, akkor az áfának megfelelő könyvelést kell vezetni, és a vagyonváltozást is követni kell, ez heti egy-két órás munka, de - mint mondta - Magyarországon nincs olyan vállalkozói kultúra, hogy a cégvezetők ezt rendszeresen meg is csinálják. Az év végén is szükség lehet könyvelői segítségre az elektronikus bevallások elkészítésénél és beküldésénél, sőt a bérek adminisztrálásánál is - mondta az Adótanácsadók Országos Egyesülete alelnöke.