Szeretettel köszöntelek a Biokert közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Biokert vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Biokert közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Biokert vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Biokert közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Biokert vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Biokert közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Biokert vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
2012.10.03 09:01:00 - MTI
A kisvállalkozások a jövő évtől két új, egyszerű adónem közül választhatnak a tételes adóról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerint, amelyet hétfőn 236 igen szavazattal, 32 nem és 54 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.
A kormánypártok igennel, az MSZP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik- és az LMP-frakció tartózkodott.
A Nemzetgazdasági Minisztérium számítása szerint a kisadózók tételes
adója 15-20 milliárd forinttal, a kisvállalkozói adó 30 milliárd
forinttal csökkentheti a kisvállalkozók adóterheit.
A tételes adót egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély
taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok választhatják, ám nem
dönthetnek mellette a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző
vagy ingatlan-bérbeadást folytató vállalkozások.
A tételes adó mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer, nem főállású
kisadózónként havi 25 ezer forint, amelyet a tárgyhónapot követő hónap
12. napjáig kell megfizetni.
Annak, aki a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősül, a
naptári évben elért bevételének 6 millió forintot meghaladó része után
40 százalékos adót kell fizetnie. Aki nem minősül az év egészében annak,
a 40 százalékos adót az 50 ezer, illetve 25 ezer forintos adófizetési
kötelezettséggel érintett hónapok száma és 500 ezer forint szorzatát
meghaladó része után kell megfizetnie. Nem kell megfizetni a tételes
adót abban az esetben, ha a vállalkozás tagja legalább harminc napig
keresőképtelen.
A tételes adó megfizetésével a vállalkozó mentesül a vállalkozói
személyi jövedelemadó és az osztalékalap utáni adó vagy átalányadó
bevallása és megfizetése alól. Kiváltja a tételes adó a társasági adót,
az szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális
hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást is. Ugyanakkor a
tételes adó megfizetésével a vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem
minősülő személyek foglalkoztatása után teljesítendő adókötelezettségek
alól. A főállású kisadózók biztosítottnak számítanak, minden
társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot
szerezhetnek, az ellátások számításának alapja havi 81.300 forint.
A vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, s abban
időrendben, folyamatosan nyilván kell tartania minden olyan adatot,
amely adókötelezettsége teljesítéséhez és ellenőrzéséhez szükséges. A
bizonylatot, nyilvántartást a kiállítás adóévét követő ötödik naptári év
végéig kell megőrizni. A kisadózó vállalkozás kiesik a kedvező, tételes
adó hatálya alól, ha adótartozása meghaladja a 100 ezer forintot a
negyedév végén - ehhez eredetileg 500 ezer forintos küszöböt terveztek.
Az elfogadott törvényben az eredeti javaslathoz képest lényeges
változás, hogy az új adónemet választó kisadózók számláját is
elszámolhatják a vevők költségként. Az elszámolhatósággal egyidejűleg
azonban a fiktív számlázások kiszűrése érdekében egy új
adatszolgáltatási kötelezettség is bekerült a jogszabályba: ha a
kisadózó ugyanazon adóalanynak éven belül egymillió forintot meghaladó
összegben bocsát ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti
partner adatszolgáltatásra lesz köteles. További garanciális szabályként
a későbbiekben a kisadózónak kell bizonyítania, hogy esetében nem
színlelt munkaviszonyról van szó.
A kisvállalati adót azok a vállalkozások választhatják, amelyek létszáma
az adóévet megelőző esztendőben nem haladta meg a huszonötöt,
elszámolandó bevétele pedig az 500 millió forintot, adószámát az adóévet
megelőző két évben nem törölte vagy függesztette fel jogerősen az
adóhatóság, valamint az adóévet megelőző évről készített beszámolójában
mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 millió forintot.
A kisvállalati adó mértéke 16 százalék. Alapja az adózó pénzügyi
vagyonának realizált változása, növelve a személyi jellegű
kifizetésekkel. Az adóalapot a vállalkozásba kívülről bevont
pénzeszközök (például a hitelfelvétel, a tőkeemelés, az előleg
beérkezése, illetve az osztalék megszerzése) csökkentik, a kihelyezett
pénzeszközök (például a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása, előleg
fizetése vagy a tőkeleszállítás) pedig növelik, az adóalap azonban nem
lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél.
A kisvállalati adót választóknak lehetőségük van a
veszteségelhatárolásra, azaz a realizált negatív eredményre tekintettel a
későbbi adóévekben - tíz év alatt, egyenlő részletekben - csökkenthetik
az adóalapjukat. Az új beruházások ösztönzése érdekében az elhatárolt
veszteség akár azonnal is felhasználható, ha az alapját képező kiadás új
beruházással kapcsolatban adódott.
A helyi iparűzési adót teljesíthetik tételes adóalap meghatározásával
is, amelynek maximális éves összege telephelyenként két és fél millió
forint. Amennyiben a kisadózó ezt a módszert választja, megszűnik az
iparűzésiadó-bevallási, adóelőleg-bevallási, adóelőleg-fizetési, sőt az
iparűzésiadóalap-megosztási kötelezettsége is. Ebben az esetben az adó
összege a rögzített adóalap és a települési adómérték szorzata, amit két
részletben kell megfizetni.
A kisvállalati adót az adóévet követő május 31-ig kell bevallani. A
kisvállalati adó esetében - az általános forgalmi adó rendszeréhez
hasonlóan - a fizetendő adó összege határozza meg, hogy egy vállalkozó
negyedévente, vagy havonta teljesít majd bevallást. A kisvállalati adót
választóknak év végén nincs adófeltöltési kötelezettségük.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter zárszavában azt mondta: a
javaslatot a munkaadók és a munkavállalók is támogatják, azzal
egyszerűbbé válik a kisvállalkozások adózása, az adócentralizáció és az
újraelosztás mértéke pedig csökken.
2012.10.03 11:51:00 - MTI
Küldés e-mailben Nyomtatás Betuméret növelés Betuméret csökkentés
Szakértők - Fehérítheti a gazdaságot a kisadózás
A kisadózás az eva valódi alternatívája, sőt érdemben fehérítheti is a
gazdaságot, az egymilliós limitet átlépők viszont automatikus
adóellenőrzésre számíthatnak - derül ki az Adó Online legfrissebb
összeállításából.
A CompLex Kiadó adózási szakportálja Vámosi-Nagy Szabolccsal, az Ernst
& Young adószakértőjével, Vadász Ivánnal, az Adótanácsadók Országos
Egyesületének alelnökével és Kalocsai Zsolttal, az RSM DTM
elnök-vezérigazgatójával készített interjút az új adókról.
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a tételes adóról és a kisvállalati adóról szóló törvényt.
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a kisadó helyettesítheti az evát, annál is
inkább, mert 2011-ben az evás egyéni vállalkozók és cégek éves átlagos
bevétele alacsonyabb volt, mint a kisadózás felső határaként
megállapított hatmillió forint.
mti
Vámosi-Nagy Szabolcs
Az adószakértő emlékeztetett arra, hogy a 2000-es évek elején volt már
tételes adó, amellyel a taxisokat és a fodrászokat célozta meg a
jogalkotó, de azokat alig választotta valaki, mert nem tartalmazták a
tb-járulékot. Most van esély a sikerre - mondta az Adó Online-nak
Vámosi-Nagy Szabolcs.
Kalocsai Zsolt szerint nemcsak az eva alternatívája a tételes kisadózás,
hanem a gazdaság fehérítésének eszköze is lehet az új adónem: sok,
eddig a szürke- és feketegazdaságban ténykedő vállalkozás számára a
viszonylag alacsony havi tételes adóért elérhető nyugalom, egyszerű
adminisztráció és biztosítotti jogviszony az üzlet legalizálásához
vezethet. Az RSM DTM elnök-vezérigazgatója ezzel együtt nem számít az
eva teljes elsorvadására, mert például a kft.-k nem választhatják az új
tételes kisadót, és az eva 25 milliós bevételi határával részben más
cégméretet céloz meg.
Ezzel szemben az eva "kimúlását" jósolta Vadász Iván, aki szerint a 6
milliós bevételi limit alatti forgalmat bonyolítók egyértelműen jobban
járnak a kisadózással, míg a 20 millió forintos árbevétellel rendelkező
cégeknek vélhetően a kisvállalati adó jelenthet alternatívát.
"Első ránézésre ügyes és hatékony a beépített fékek rendszere, amelyek a
számlagyárak és a színlelt munkaszerződések elszaporodását hivatottak
gátolni" - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.
Hatékonynak nevezte a fékeket Kalocsai Zsolt is. Emlékeztetett: az első
komoly fék, hogy a kisadózónak és az általa kiállított számlát befogadó
cégnek is bejelentési kötelezettsége van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
(NAV) felé, ha a naptári évben a számlák összesített értéke meghaladja
az 1 millió forintot. Ezek után pedig NAV-ellenőrzés esetén a
kisadózónak kell bizonyítania egy hatpontos kritériumrendszer alapján,
hogy nem színlelt munkaszerződés köti a számláját befogadó céghez. Az
értékhatárt átlépő cégek gyakorlatilag automatikus adóellenőrzésre
számíthatnak, és az elvárt adót meg nem megfizető vállalkozókat is
szinte minden esetben ellenőrzi az adóhatóság - mondta Kalocsai Zsolt.
Vadász Iván szerint ugyanakkor a NAV - az elégséges informatikai
kapacitás hiányában - nem fog tudni mit kezdeni a kisadózóktól és a
számláikat befogadó cégektől érkező bejelentés-dömpinggel. Az
adószakértő ezzel együtt úgy véli, hogy a hazai vállalkozások mégsem
fognak visszaélni a kisadózás lehetőségével: "a magyar cégek annyira
gyűlölik az adminisztrációt, hogy nem fogják ezt végigcsinálni" -
mondta.
Ha rászánják az időt, megoldható könyvelő nélkül - válaszolta
Vámosi-Nagy Szabolcs arra a kérdésre, hogy a kisadózó vállalkozásoknak
szükségük lesz-e továbbra is könyvelőre.
Alapesetben maga is megbirkózhat majd az adminisztrációs terhekkel,
miután a számviteli törvény szerinti könyvelés nem lesz kötelező számára
- vélte kollégájához hasonlóan Kalocsai Zsolt. Hozzáfűzte: viszont ha a
kisadózó már foglalkoztat valakit, akkor nemcsak adó- és
járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, de bérszámfejtésre is
szüksége lesz, ami már jelentős adminisztrációs többletkötelezettség.
Mindez azt jelenti, hogy a kisadózás előnyeit azok a kisadózók
élvezhetik igazán, akik saját magukon kívül mást nem foglalkoztatnak,
vagy több, személyesen közreműködő tagot regisztrálnak.
Vadász Iván kifejtette: ha nem alanyi áfamentes a vállalkozás, akkor az
áfának megfelelő könyvelést kell vezetni, és a vagyonváltozást is
követni kell, ez heti egy-két órás munka, de - mint mondta -
Magyarországon nincs olyan vállalkozói kultúra, hogy a cégvezetők ezt
rendszeresen meg is csinálják. Az év végén is szükség lehet könyvelői
segítségre az elektronikus bevallások elkészítésénél és beküldésénél,
sőt a bérek adminisztrálásánál is - mondta az Adótanácsadók Országos
Egyesülete alelnöke.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!