A csüngő csokrosinda (Chlorophytum comosum) az egyik legnépszerűbb szobanövény. Kecses, finoman ívelt, csíkos leveleiről könnyen felismerhető és a gondozása is egyszerű.

A csokrosinda vagy zöldike a liliomfélék családjába tartozik. Ennek a népszerű, Dél-Afrikából származó szobanövény első Európába került példányainak, levelei még teljesen zöldek voltak, ezért is kapta a Chlorofpytum latin nevet, amelynek jelentése: zöld növény. Mára a növénynemesítőknek köszönhetően legtöbb növénynek tarka, csíkos levelei vannak és minden változat virágszárainak végén, melyek hossza a 45-60 cm-t is elérheti, kis fehér virágokat hoz. Az apró virágok rövid életűek, elvirágzásuk után új növények sarjadnak a helyükön. A csokrosinda magassága elérheti a 15-25 cm-t, leveleinek hossza 30- 60 cm között változhat. Érdekes, csíkos leveleivel és csomószerű, csüngő sarjnövényeivel remekül mutat egy függő kaspóban vagy egy magas virágállványon. A csokrosinda nagyon dekoratív növény, amellett, hogy feldobja és díszíti otthonainkat, kiváló légtisztító növény is. Levelei képesek megkötni a levegőben található szennyező anyagokat, ezzel megtisztítva azt.

A csokrosinda könnyen tartható növény és a gondozása is egyszerű. Viszonylag gyors növekedésű, ezért a fiatal példányokat érdemes évente átültetni, illetve akkor, amikor az idősebb növény kinőtte a cserepét. Az ültetéshez használjunk általános virágföldet. Az átültetéshez a legmegfelelőbb időpont a március vagy április, de lényegében bármikor átültethetjük. A cserép méretét úgy válasszuk meg, hogy legyen elég hely a vastag gyökerek számára és lehetőleg olyat válasszuk, aminek az alján nagyobb vízelvezető nyílások vannak. A csokrosinda kedveli a fényt és a meleget, de igénytelenségének köszönhetően tarthatjuk fényszegényebb és hűvösebb helyen is. Arra viszont ügyeljünk, hogy ne érje közvetlenül a tűző nyári nap. A legoptimálisabb, ha keletre vagy nyugatra néző ablakok közelében helyezzük el és a hőmérsékletet nyáron 18-24 C fok körül tartjuk, ami télen sem süllyed 7 C fok alá. Csüngő hajtásait időnként vágjuk vissza, ne hagyjuk nagyon elburjánzani. A sérült vagy elhalt leveleket, növényi részeket rendszeresen távolítsuk el.

A csokrosinda öntözésénél arra ügyeljük, hogy soha ne álljon vízben, inkább öntözzük, gyakrabban de kis mennyiséggel, mivel a kiszáradást elviseli, de a túlöntözést nem. Nyáron hetente 2-3 alkalommal locsoljuk a hőmérséklettől függően, két locsolás között hagyjuk kicsit kiszáradni a földjét. Télen mérsékelten öntözzük, éppen csak annyira, hogy enyhén nedves legyen a földje. Levelei rendszeresen permetezzük vízzel. Nyáron, júniustól szeptemberig hetente egyszer adjunk az öntözővízhez folyékony tápoldatot.

A csokrosinda könnyen és egyszerűen szaporíthatjuk sarjakról és tőosztással. A tőosztást célszerű akkor elvégezni, amikor a nagyobb, idősebb növények átültetését végezzük. Sarjakat viszont bármikor szedhetünk az anyanövényről. Lehetőleg egészséges, jó kiállású példányokat válasszunk, amit elültethetünk az anyanövény mellé egy kis cserépbe és miután növekedésnek indult és új leveleket hozott csak azután választjuk le az idősebb növényről. Másik módszer, hogy a leválasztott sarjakat pár napig vízben gyökereztetjük és ezután nedves virágföldbe ültetjük. Az első levelek megjelenése után tovább neveljük a felnőtt növényekhez hasonló módon.

Ha a levelek csúcsa megbarnul, az tápanyag hiányra utalhat. Ültessük át a növényt vagy adagoljunk az öntözővízhez tápoldatot. A levelek barnulását a túl sok közvetlen napfény is okozhatja főleg nyáron, helyezzük a növényt olyan helyre, ahol nem érheti túl sok közvetlen napfény.