Ültessünk kertünkbe gránátalmát!

A mitológia szerint a gránátalmát magának Aphroditénak köszönhetjük. Ciprus szigetén ő maga ültette el az első gránátalmát, amely később a sziget nevezetessége is lett.

(Punica granatum) Aprodite Zeusz felsége volt a termékenység, nőiesség és hűség istennője. A gránátalmát azért szentelték neki mivel nagyon sok mag fejlődik benne, így szimbolizálva a termékenységet. A legenda szerint Aphrodité maga is szívesen kertészkedett így az első tő gránátalmát maga ültette el Ciprus szigetén, amely később a sziget látványossága lett.

A hálás szigetlakók nagy becsben tartották az istenek ajándékát, hiszen az égi szépség igen ízletes és finom volt, sok féle ételt készítettek belőle. Így a gránátalma az óta is sok vallásnak a jelképe, pl. Salamon papjainak a ruháját is gránátalma díszítette. Innen indult el világhódító útjára ez az isteni gyümölcs, háborúkon, hódítókon szertartásokon keresztül a világ számos pontjára.

De még ma is sok hiedelem fűződik a növényhez, mert égőpiros színe miatt a szerelem egyik jelképe lett így az a lány, aki gránátvirágot kapott ajándékba egyben a szerelem üzenetét is kapta. A népi gyógyászatban is nagy szerepet kapott, többek között vesekő ellen, vérzéscsillapításra, lázcsillapításra, is használták, de kelmék festésére, és mustkészítésre is alkalmas volt.

Manapság újra kezd divatba jönni a gránátalma, és annak magja, amely szintén nagyon finom és ízletes. Ma a mediterrán vidékek egyik legjellegzetesebb gyümölcse a helyi piacokon, megtalálható Egyiptomban, Dél Amerikában, Afrikában és több Európai országban is.

Hazánkban is találkozhatunk vele piacokon, sőt a kertészetekben is, törpe vagy magas változatával, mert igen széles rokonsággal rendelkezik ez a fajta. A törpe gránátalma kb. 50-70 cm magas, míg a normál fajta akár 5 méter magasra is megnőhet. A virágok a nyár folyamán, a hajtáscsúcson jelennek meg, egy ilyen hajtások 5-6 virág is nyílik egyszerre.

Van, hogy egy virágon csak hím vagy nőnemű virágok nyílnak, de van, hogy mindkettő egyszerre van jelen. A termőrész cellákból áll, és csak akkor lesz finom ízletes termés a fán, ha a bibeszál 1 cm nagyobb és jól fejlett sárgászöld bibe szárban végződik.

A sikeres beporzás után fejlődésnek indul a termés, amely 6-12 rekeszes sok magvú, tömegük elérheti a 80 dkg.ot is. A termés héja éréskor sima fényes, lehet piros, fehéres, sárgás, vagy épp lilás színű fajtától függően. A magok száma egy terméskor több ezer is lehet, alakjuk és színűk szintén fajtánként változik.

A gránátalmát könnyedén tudjuk szaporítani hajtásdugványról, vagy magról. De ha van a közelünkben egy gránátalma fa, a tősarjakról a legkönnyebb szaporítani, amelyek a törzs mellől törnek fel. A fiatal gránátalmafákat az első évben védjük az erős fagyoktól, és a hideg huzatos helyektől, mert erősen károsodhatnak.

A magokat és a dugványokat is cserépbe ültessük el, és párás meleg helyen gondozzuk őket. Az erős kifejlett palántákat májusban ültessük ki a szabadba, napos fényes meleg kert részbe. A virágok júliustól késő őszig érnek folyamatosan, a nyár második felében a virágok és termés már együtt díszeleg a fán.

Aki kisebb kerttel rendelkezik, válassza a törpe gránátalmát, amely a teraszon egy nagyobb méretű dézsába is szépen fejlődik. A virágzás ideje alatt gondoskodjunk a megfelelő víz és tápanyag ellátásról. Az edényes növényeket télen vigyük 5-8 fokos telelő helyre, és csökkentsük le a locsolást, majd hagyjuk el a tápoldatozást.

A fiatal magról nevelt növényeket évente egyszer ültessük át nagyobb cserépbe, így szépen fokozatosan fejlődik ki a gyökérrendszer is. Ezek a növények kb. az 5.-ik évben fognak virágot hozni, de ettől kezdve minden évben rendszeres virágzik és terem, ha elég napfényhez és meleghez jut.

A gránátalma ma már a szépségiparba is betört, hiszen rengetek vitamin és antioxidánst is tartalmaz, de a rákkutatásban is fontos szerepet kapott. Maga a termése és a magja süteményekhez-szörpökhöz, lekvárokhoz, és koktélokhoz is felhasználható. Nem hiába hívják az istenek gyümölcsének, hiszen nem csak és finom, de nagyon sok a szervezetünk számára hasznos anyagot is tartalmaz, így méltán vívta ki magának az elismerést.

Gránátalma hatásai /részlet a cikkből/

http://www.antalvali.com/granatalma-hatasa.html

2009, augusztus 17 - 14:56 — Eperjesi Katalin

• Gránátalma, a szuper antioxidáns
• Gránátalma a rákmegelőzésben és a rák gyógyításában
• Gránátalma hatása
• Tippek a tároláshoz, vásárláshoz és felhasználáshoz
• Gránátalma, mint a termékenység szimbóluma
• Gránátalma jelentősége a Föld különböző népeinek életében, hitvilágában
• Gránátalma „sodródása a történelem tengerében”, szerepe a művészetekben

A bevezetőt itt olvahatod: >> Gránátalma (Punica granatum), a többfunkciós szuperétel

Gránátalma, a szuper antioxidáns

Aviram professzor kutatásai szerint a gránátalma megközelítőleg háromszoros antioxidáns képességgel bír a vörösborhoz, a zöld teához, az áfonya- és a narancsléhez viszonyítva, amelyeket az eddigi ismereteink a legerősebb antioxidáns hatásúaknak tartottak.

A Berkeley egyetem (University of California) munkatársai is megerősítették, hogy a gránátalma legalább 3-féle erős antioxidánst tartalmaz, melyek együttes hatása az antioxidáns ekvivalenciát mérő Trolox-teszt szerint háromszor akkora, mint a vörösboré vagy a zöld teáé.

Az antioxidáns aktivitás TEAC értékben kifejezett számítása tehát háromszoros antioxidáns hatást mért e gyümölcsnél, mint a zöld teánál vagy a vörösbornál, de az antioxidáns hatás egy  másik jellemző mértékével, az ORAC értékszámmal (mely lelkes olvasóinknak biztos ismerős már) kifejezve a gránátalma 105 vmTE/g értékével az 5. helyen áll a legtöbb antioxidánst tartalmazó élelmiszerek versenyében (az első a szárított kínai farkasbogyó, a lícium).

A perzsa eredetű gyümölcs kedvező tulajdonságait fokozza, hogy antioxidáns alkotórészei gyorsan felszívódnak, és nem toxikusak.

A gránátalma és a szív- és érrendszeri betegségek (érelmeszesedés)

Ugyancsak Aviram professzor vizsgálatai mind állat-, mind humán kísérletekben megállapították, hogy a gránátalma fogyasztása 20 %-al csökkentette az LDL (káros koleszterin) szintjét, egyúttal növelte a HDL (hasznos koleszterin) mennyiségét a vérben,  Illetve a vér koleszterin oxidációját 40%-al csökkentette.

A már kialakult szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő páciensek körében a szívinfarktus több rizikófaktora (szisztolés vérnyomás, ACE aktivitás) jelentős javulást mutatott a kontrollcsoporthoz képest. Így a gránátalma-kivonat fogyasztása már két hét alatt jelentős mértékben csökkentette a szisztolés vérnyomást magas vérnyomású páciensek körében, és egy év alatt átlagosan 35%-kal csökkentette a már meszesedést mutató artériák falának vastagságát.

Ami még nagyon ígéretesnek hangzik az érelmeszesedés megelőzése szempontjából az a következő érdekes tény: a gránátalma az érfalakra már lerakódott plakkok méretét is képes volt csökkenteni! A vizsgálatok során 19, 65–75 év közötti, a nyaki artéria (carotis) súlyos, 70-90%-os szűkületében (stenosis) szenvedő betegnek adtak naponta 50 ml koncentrált gránátalmalét. Egy év után képalkotó vizsgálattal ellenőrizték a nyaki erek állapotát, és azt találták, hogy a szűkület 35%-kal (!) csökkent, miközben a placebocsoport tagjainak állapota tovább romlott.

Dr. Aviram azt is bebizonyította, hogy a gránátalma csökkenti a vér sűrűségét, ragadósságát és az öregedéssel együttjáró vérrögképzési hajlamot is, ami az embólia és a szívinfarktus veszélyét jelentősen megnöveli.

Gránátalma a rákmegelőzésben és a rák gyógyításában

A legújabb kutatások szerint a gránátalma segíthet számos rákbetegség megelőzésében és kezelésében is. A Wisconsin Egyetem (USA) kutatói kimutatták, hogy a gránátalma gyümölcskivonata képes meggátolni a bőrrák kialakulását egereken. Egy másik kutatás szerint a gránátalmából kivont anyagok jelentős védőhatást fejtenek ki a prosztatarák, illetve humán rákos emlősejtek ellen. Bebizonyosodott, hogy a gránátalma-kivonat elősegítheti a rákos sejtek differenciálódását, azaz azt a képességét, hogy egészséges formájukba visszatérjenek.

A gránátalma az ellagsav (ellagénsav) legjobb természetes forrása, mely egy olyan fenol típusú komponenes, ami antikarcinogén és antimutagén sajátossággal rendelkezik, gátolja a daganatos sejtek osztódását elsősorban emlőrák, bőrrák, prosztatarák és tüdőrák esetén. A gránátalmában az ellagsav egy cukorféléhez, a glükózhoz kötődik. A rákos sejtek körülbelül 15-ször annyi glükózt fogyasztanak el, mint más sejtek, így sokkal nagyobb adag ellagsavhoz jutnak.

Az ellagsav háromféleképpen fejti ki hatását a rákkal szemben: megállítja a rákos sejtek osztódását, elpusztítja a rákos sejteket és gátolja azok kialakulását. Lássuk csak: Donald Yance, a táplálkozás-tudomány szakértője, jeles gyógynövényszaakértő a Herbal Medicine, Gyógyulás és Rák című könyvében ezt írja: "az ellagsav meggátolja a rák kialakulását, és úgy gondolják, hogy megakadályozza a rák mutációját is azáltal, hogy a génen ideiglenesen odakötődik a DNS funkcionális oldalához, elhárítva ezáltal az oxidatív gyökök káros hatását". Yance szerint különösen a dohányzás okozta tüdőrák elleni hatása kiváló. Ez azt bizonyítja, hogy az ellagsav gátolja a rákos sejtek kialakulását.

Ugyanezt láthatjuk Dr. Glen Halvorson kutatási eredményeiben is, mely egy másik elméletet álljtott fel, miszerint az ellagsav a rákkeltő anyagokhoz kapcsolódva megakadályozza, hogy azok a DNS-hez kötődjenek, és mutációval tumor keletkezzen.

Az ellagsav elpusztítja a rákos sejteket: Az egészséges sejtek életciklusa kb.120 nap, majd az apoptózissal normálisan elhaló sejteket a szervezet új, egészséges sejtekkel pótolja. Ezzel szemben a rákos sejtek nem halnak el, hanem gyors osztódással szaporodnak. Laboratóriumi vizsgálatok során az ellagsav a rákos sejteknél úgy váltotta ki a normál sejthalált, hogy az egészséges sejteket nem károsította.

Az ellagsav megállítja a rákos sejtek osztódását: A Hollings Rákkutató Intézetben (Dél-Karolina Orvosi Egyetem) végzett 9 évig tartó kísérletsorozatban méhnyakrákos betegek bevonásával kimutatták, hogy az ellagsav szerepe nemcsak a tumor növekedésének megállítása azáltal, hogy gátolja a rákos sejtek osztódását 48 órán belül, de természetes sejthalált (apoptozist) is képes indukálni a rákos sejtekben, méghozzá 72 órán belül. Ugyanezt figyelték meg mell-, hasnyálmirigy-, nyelőcső-, bőr-, vastagbél- és prosztatarákos sejtekben is.

Jelenleg a rák kezelésében az ellagsavat általában nem önmagában, hanem más kezelési módokkal együtt alkalmazzák. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy magában a gránátalmában is találhatók olyan flavonoidok, melyek csökkentik a tumor környékén történő érképzést – az angiogenezist -, így hozzájárulnak a daganat csökkentéséhez.

Tehát a gyümölcs rendszeres fogyasztása csökkenti a tumorok kialakulásának valószínűségét. Ez azért nagyon fontos, mert ilyen hatású gyógyszert még nem sikerült a kémikusoknak előállítani.

Gránátalma hatása

Mivel a gránátalma ösztrogénhez hasonló hatású, hormonszerű anyagot, ösztront tartalmaz, előnyösen alkalmazható a klimaxos panaszok csökkentésére, így depresszió és csontritkulás ellen is.

Emellett baktérium-, vírus- és parazitaellenes hatását is igazolták. Tehát a gránátalma a gyümölcsök közül egyedüliként képes többek között a bélrendszeri candida fertőzést megállítani, hiszen gátolja a káros gombák, élesztőgombák és baktériumok szaporodását. Azt minden lelkes olvasónk már tudja, hogy sok fruktóztartalmú gyümölcs elősegíti a gombák szaporodását. Hát most itt van egy olyan csodás gyümölcs, ami éppenhogy meggátolja azok növekedését!

Érdekes összefüggésekre szeretnék még rávilágítani: Több gomba-végterméknek van rákkeltő hatása (pl. Aspergilllus funghi által termelt Aflatoxin, melyről korábban megjelent írásainkban emlegetett Kína Tanulmány is szól). Ezek a végtermékek, a mikotoxinok heves, krónikus gyulladásos immun-válasz-reakciókat válthatnak ki a szervezetben (legenyhébb esetben allergia formájában), mivel az immunrendszer kétségbeesetten próbálja eltávolítani azokat. A folyamat végén azonban az immunrendszer csak saját szöveteiben tesz kárt, melynek végeredménye a felgyorsult öregedés valamint szív- és érrendszeri betegség. Talán részben a gránátalma candida és egyéb gomba-ellenes hatása magyarázhatja a szívbetegségek oly sok kockázati tényezőjére való kedvező hatását.

Nézzük csak ezt a gondolatmenetet a baktériumoknál is (a következőben leírtakat is több kutatásban egyértelműen bizonyítottak már) : sok esetben a szívbetegség összefüggésbe hozható a Clhlamydia pneumoniae által okozott krónikus fertőzéssel, mely közismerten légzőszervi betegségeket okoz, influenza-szerű tünetekkel. A kezdeti fertőzés alábbhagyásával a kórokozó megtelepszik az arra fogékony gazdaszervezet vérereinek falán, mely gyulladást idéz elő, ami pedig egymást követő immunreakciókat indít el. Ez végül érelmeszesedéshez és szívbetegséghez vezet.

A kutatási eredmények szerint tehát úgy fest, a gránátalma a szuperélelmiszerek táborát képviseli, hiszen többek között szembeszáll a szervezet lappangó fertőzéseivel és visszafordítja az agyvérzéshez és a szívinfarktushoz vezető krónikus gyulladásokat.

Tippek a tároláshoz, vásárláshoz és felhasználáshoz

Gránátalma vásárlásakor kemény, fényes héjú gyümölcsöt válasszunk. Éles késsel vágjunk le a gránátalma kalapjánál egy szeletet. A magvakat tartó hártyáknál vágjunk bele a gyümölcsbe, majd merítsük 4-5 percre víz alá, hogy az értékes hússal körülvett magvak épségben kinyerhetők legyenek. Óvatosan nyomkodjuk ki a magokat, melyek lemerülnek a víz aljára, míg a héj a víz tetején marad. Szűrjük le, és már ehetjük is.

A gránátalma termése késő ősszel érik. Ha magunk szüretelhetjük le, akkor a nagy, gömbölyded bogyókat éles késsel vagy ollóval vágjuk le, hiszen erős szárral tapadnak a növényekhez.

Nyers fogyasztásra az édeskés típusok a legalkalmasabbak, legkellemesebbek — ezek terméshéja általában világos, fehéres színű.

Az édes és savanyú termésűek levének keverékéből — vízzel vagy ásványvízzel hígítva — kellemes üdítő ital készíthető.

Fogyasztható nyersen vagy levét kifacsarva, joghurtba, müzlibe szórva, de semmiképp se főzzük!

Ezen kívül gyümölcsfagylaltok, likőrök, szirupok, lekvárok és sűrítmények is készíthetők belőle, sőt bornak és ecetnek is kiválóan alkalmas.

A gránátalmák bőrnemű héjuk miatt nagyon kevéssé érzékenyek, így a terméseket hosszú heteken át, fagymentes, de hideg helyen akár több hónapig is tárolhatók, értékes tulajdonságaikat megtartva. A tárolás ideális hőmérséklete +2 °C.

A homoktövis termesztése kiskertben

A homoktövis ( Hippophae rhamnoides) az utóbbi években ismét a figyelem középpontjába került, és egyre többen szeretnénk ezt a szép díszcserjét a kertjükbe is ültetni.

Apró kis narancssárga bogyói nem csak kertünket díszíti, de igen magas vitamin tartalma miatt az egészségünkre is jó hatással van.

Az Északi és Keleti tenger partján ahol a homokos partok lejtőinek és dűnéinek a megkötésére is használják erős gyökere miatt ,tengeri kereszttövisnek is nevezik. A cserjének vékony ágai és keskeny 5-8 cm hosszú levelei vannak, majd ezek között nyílnak márciusban az apró kis sárga virágok. Ha kertünkbe szeretnénk homoktövist ültetni, szerezzünk be egy termős és egy porzós növényt, mert csak a termős növények hoznak majd termést.

Magas C-vitamin tartalma miatt igen közkedvelt gyógynövény lett ismét, remek gyümölcstea készíthető belőle.

A kert legnaposabb részébe ültessük a növényt, amely leginkább a homokos talajon érzi jól magát. Ha van ismerősünk, akinek a kertjében van homoktövis elég, ha elkérünk pár dugványt, majd ezeket tegyük nedves homokba, amíg gyökeret nem eresztenek, végül ültessük ki a gyökeres dugványokat a kertbe.

Magról nem érdemes a szaporítással foglalkozni, mert nagyon időigényes és körülményes. A bogyókat rögtön fel kell dogozni, tárolni nem, lehet őket.

Még töb cserjéről olvashatsz A kiskertek barátai közösségünknél, légy tag nálunk is: Margó

http://www.akiskertekbaratai.network.hu/