BIÓ

Bioalmatermesztés – nemcsak hobby szinten

Hazánkban 1999-ben 293,4 hektáron termeltek ellenőrzött bioalmát 11 gazdaságban. 6 gazdaságban tisztán biotermelés folyt 235,3 hektáron. Az átállási terület 58,1 hektár. Ebből 2 gazdaság vegyes (átállási + tisztán bio) profilú, 3 gazdaság tisztán átállási profilú.

Az új telepítések ökológiai feltételeit magunk választjuk meg, illetve az adott feltételekhez választunk gyümölcskultúrát, növénykultúrát. A meglévő ültetvényeknél azonban már majdnem minden adott. Adott a termőhely, a fajta, a térellátás.

HAGYOMÁNYOS GYÜMÖLCSÖS ÁTÁLLÍTÁSA BIOTERMESZTÉSRE

Néhány alapvető szempontra hívjuk fel a figyelmet, amit feltétlenül teljesíteni kell, ha biotermesztésre akarjuk átállítani a gyümölcsösünket.

A termőhely adottságai (talaj, fekvés) ha nem is optimálisak, de szélsőségektől mentesek legyenek. Gyenge minőségű talajon, rossz (pl. mély) fekvésben reménytelen a helyzet.

Az ültetvények állapota is fontos. Elhanyagolt, lepusztult, alultáplált, évekig nem művelt gyümölcsössel ne kísérletezzünk.

Fajta tekintetében – miután meglévő ültetvényekről van szó – természetesen csak hagyományos fajtákkal (Jonatán, Starking, Golden Delicious) találkozunk. Élő példák bizonyítják, hogy még ezek a „vegyszerhez szokott” fajták is átállíthatók „biora”, ha az ültetvény megfelelő térállásban van: a fákat „körbejárja” a nap, a gyümölcsöst „átöblíti” a szél. Így a fák jó kondícióban, termőegyensúlyban vannak.

Az alultápláltság, a gyenge termőerő nemcsak a károsítókkal szembeni ellenállóképességet rontja az ültetvénynek, hanem könnyen szakaszossá válhat a termés, kialakulhat az alternancia.

A kizáró okok közé soroljuk mindazokat, melyek a biotermesztést általában is kizárják. Így:

• A területet környezetétől útnak vagy fasornak kell elválasztania.
• Belátható környezetben szennyező forrás (levegőt szennyező gyár, veszélyes hulladék-lerakó) nincs.
• A talaj nehézfémeket, betiltott vegyszereket (pl. DDT) a megengedett határérték felett nem tartalmazhat.
• Repülőgépes növényvédelem a környező táblákon nem folyik.
• Nagy forgalmú közlekedési úttal nem határolt (legalább 200 m távolságra legyen).

Általában 3 év kell ahhoz, hogy a biotermesztés módszereinek hatása érvényesüljön a területen és a termék minőségében. Ezalatt az idő alatt a korábbi technológiából eredő szennyeződések az elfogadható szint alá süllyednek, kivétel a nehézfémek és a perzisztens növényvédő szerek, pl. DDT.

Az átállás idejéből származó termékekben azt jelezni kell, hogy pl. „biológiai módon termelt termék az átállás időszakából”.

Az ültetvény átállításával kapcsolatos tanácsok:

• Előre szerezzük be azokat a bionövényvédő szereket, speciális gépeket, melyekre feltétlenül szükségünk lesz a műveléshez, hogy ne az utolsó percben szaladgáljunk utánuk (pl. Bacillus thuringiensis, ill. réz- és kéntartalmú készítmények, fasáv-művelő-, oldalazó-munkagépek).
• Megbízható helyről – lehetőleg nem szakosított telepről – vásároljuk a szerves trágyát.
• A metszésnél a jól megvilágított, szellős koronára törekedjünk. Vágjunk réseket, nyílásokat, ahol a napfény behatolhat a belső, eddig improduktív részekhez is.
• Külön permetezőgép beszerzése is előírás.

ÚJ ÜLTETVÉNYEK LÉTESÍTÉSE BIOTERMESZTÉSRE

Az utóbbi 3-5 évben végzett telepítéseknél a varasodás-rezisztens fajták vannak túlsúlyban, az alábbi sorrendben: Príma, Florina, Freedom, Gereros, Romus 3, Topaz. Feljövőben van az utóbbi három fajta. Szinte minden új telepítésű gyümölcsösbe „bekeveredett” a hagyományos fajtákból a Mutsu, Jonagold, Idared, s mivel gondot okoz a növényvédelmük, ezért a termesztők szabadulni igyekeznek tőlük (átoltás, lecserélés). Árutermelési célból létesített ültetvényeknél nem találkozunk az úgynevezett nosztalgia fajtákkal. A második, harmadik generációjú rezisztens fajták áruérték tulajdonságait a friss fogyasztású piac az árakban egyre inkább elismeri.

• Koronaformát tekintve a szabad orsó a jellemző, MM 106-os alanyon. Egy gazdaságban – 11,5 ha nagyságba – intenzív ültetvény is található, M9, illetve M26 alanyon, karcsú orsó koronaformán. Jelenleg a termés döntő hányada ipari feldolgozásra kerül, így a küllemi megjelenés nem elsődleges szempont, de rövidesen – megfelelő árutömeg esetén – azzá válhat, ha beindul az étkezési bioalmaexport.
• A trágyázás, a tápanyagellátás az ültetvény megfelelő kondícióban tartásának az alapja. A biogazdálkodás tiltja a szintetikus műtrágyák használatát, ezért a tápanyag-utánpótlást más alapokra helyezi. Gonda László eperjeskei biogazda módszere a következő: 3 évenként 100 t/ha komposztálódott (2 évig érlelt) istállótrágyát szór ki késő ősszel a talaj felszínére, s azt ott hagyja, nem dolgozza be a talajba. Fiatal ültetvényében a sorközökben csillagfürtöt vet tavasszal, amit nyáron, 20%-os szempergés után arat. Az elpergett szemeket betárcsázza, így ősszel újabb „másodvetésű” zöldtrágya állományt dolgozhat a talajba. Termő ültetvényében a jól megújuló fehérherét használja zöldtrágyanövénynek (9-10 évet is kibír). A fenti módszerrel termő ültetvényről 40 t/ha termést takarít be, több év átlagában.
• A növényvédelem sok vitának és élcelődésnek színtere. A bioalmának már régen nem kritériuma az, hogy „kukacos” legyen. Ismert dolog, hogy a feltételrendszer tiltja a szintetikus növényvédő szerek használatát. Ezért a növényvédelem alapvetően a megelőzésre, a fizikai védekezési eljárásokra, a biológiai védelemre szorítkozik és csak végső soron – az engedélyezett készítményekkel – egészül ki a kémiai védekezéssel. Itt van jelentősége a rezisztens vagy toleráns fajtáknak, a növények jó kondíciójának. A biokertész együtt él a kerttel, minden változásra felfigyel, metszőollója mindig kéznél van. Észreveszi a vesszőn áttelelő levéltetűtojásokat, összeszedi, lerázza bundásbogarakat. Kertjében megtalálhatók a feromon csapdák a molykártevők előrejelzésére. A gombabetegségek ellen a réz- és kén-készítményeket és növényi kivonatokat választja (sokan alkalmazzák a főzött mészkénlevet téli és nyár hígításban). Levéltetvek ellen a káliszappan (1-2%) és denaturált szesz (1%) és természetes piretrum használatos. Az idei (1999) esztendőben az almamoly és a sodrómolyok okozták a legtöbb gondot. Az elhúzódó rajzások miatt a 2-3-szori Dipel permetezés is kevésnek bizonyult, 10-20%-os fertőzés még a legjobb kertekben is előfordult.

Az értékesítés alapvetően ipari célra történt. Almapüré a HIPP cégnek, almakocka szállítmány export célra. Az értékesítési átlagárak 50-80 Ft/kg között alakultak.

Veisz János
(Biokultúra 2000/3)

Vissza: Gyümölcstermesztés »