Bizonyára Te is gyakran találkozol olyan emberekkel, akik azért kárhoztatják a földműveléssel foglalkozókat, mert minden sikertelenségükért a rossz időjárást okolják.

Valóban lehet, hogy olykor van egy kis túlzás ebben, de az kétségtelen, hogy amíg a búza, a szőlő, az alma a szabad ég alatt terem, addig ki van téve az időjárás kényének-kedvének. Amikor például elmaradnak az annyira rettegett tavaszi fagyok, előfordul, hogy még több és jogos - aggályt okoz a szárazság. Mit lehet ilyenkor tenni a kiskertben? A vízvezetéki víz azonban drága, és a kútból, patakból váló szivattyúzás is pénzbe kerül, ezért meg kell gondolni, hogy mit és milyen módszerrel öntözzünk.

Aki teheti - öntözzön! Csapadékszegény időjárás esetén különös fontosságot nyer. Nemcsak azért kell kapálnunk, hogy a talaj vízkészletét fogyasztó gyomnövényektől megszabaduljunk, hanem azért is, hogy megőrizzük a talaj apró morzsái közötti járatokban tárolódott nedvességet.

A legvízigényesebb kerti növények a zöldségfélék, különösen a paprika, az uborka, a gyökérzöldségek. Sok vízre van szükségük a bogyós gyümölcsűeknek (a szamócának, málnának, szedernek), az őszibarack- és almafáknak és a virágok többségének. Akadnak olyan növények is, amelyek az utolsó vízmolekulát is ki tudják szívni a talajból. Ilyen például a dinnye, a mandulafa, de viszonylag aszálytűrő növénynek mondható a szőlő is. Ennek megfelelően az öntözés sorrendiségét alaposan meg kell gondolni!

Nappal, napsütésben ne öntözz, mert a víz jelentős része azonnal elpárolog, a növények nem tudják hasznosítani. Az érzékenyebbek lombját a hideg víz ilyenkor meg is perzselheti. A legjobb, ha a kora reggeli vagy az alkonyati órákat használod ki öntözésre. Ha a talaj felszíne már megszikkadt, sekély kapálással azonnal porhanyítsd, mert a laza talajréteg megakadályozza a víz elpárolgását. Ha már elhatároztátok, hogy berendezitek a kertet öntözésre, akkor jó célra fordítjátok a pénzt. Ma már forgalomban vannak olyan öntözőberendezések, amelyek az ökológiai és az ökonómiai követelményeknek egyaránt megfelelnek: úgy látják el a növényeket vízzel, hogy közben nem károsítják a talaj szerkezetét, kémiai és élettani tulajdonságait, de ugyanakkor megfelelnek a víztakarékosság követelményeinek.

Erre a célra most a csepegtető és a mikro-esőztető berendezés, illetve a kettő kombinációja a legalkalmasabb: A többféle gyártmány közül én a legjobban a NADIR (csepegtető) és a NAMIR (esőztető) öntözési rendszert ismertem meg, és ez a gyakorlatomban jól megállja a helyét.

Az öntözőrendszer a közületi vízvezetékhez kapcsolódik, de csatlakoztatható szivattyúhoz is. A műszakilag szinte a tökéletességig egyszerűsített csövekből, csőkapcsolókból speciális eszközök nélkül, csupán egy zsebkéssel és némi hozzáértéssel, ügyességgel bárki saját maga kiépít- , heti a berendezést.

A csepegtető csöveken különböző távolságra vannak a gyárilag beszerelt elemek, amelyek a vizet szolgáltatják. A mikroszórófejek kipermetezik a vizet; betétjeik cseréjével változtatni lehet a kiszórt víz mennyiségét, a megöntözött terület nagyságát, a szórás finomságát, irányát stb. A rendszer könnyen és gyorsan átalakítható.

Az Izraelben kifejlesztett öntözőrendszer egy óraszerkezet segítségével automatizálható: be lehet állítani, hogy milyen hosszú ideig, milyen időközökben lépjen üzembe, sőt egy észlelő (monitor) közbeiktatásával arra is képes, hogy a talaj vagy a levegő nedvessége alapján maga döntse el, van-e szükség az öntözésre vagy nincs.

A modern öntözési rendszer különösen kedvező a hétvégi kertészkedők számára, mert akkor is öntöz, amikor a kert gazdája nincs jelen. Aki már egy kis gyakorlatra tett szert az öntözési rendszer üzemeltetésében, az sokféle trükköt alkalmazhat. Lehetőség nyílik például arra, hogy az automatikát éjszakai öntözésre állítsuk be (amikor nincs vízkorlátozás), vagy pedig oldott tápanyagokat is kijuttassunk.

Sok gondunk van most a gyomnövények irtásával. Sokan fordulnak hozzám azzal a kérdéssel, hogy milyen gyomirtó vegyszert használjanak a családi ház körüli vagy a hétvégi kertjükben. Nos, egyértelműen azt kell a kérdezőknek válaszolnom, hogy a legjobb gyomirtó szer a KAPA! Igaz, hogy kapálni fárasztó és időt rabló munka, mégis sokkal jobb, mint a vegyszer, amely a nagyüzemi táblákon nagyon jó szolgálatot tesz, de a kiskertben, ahol vegyesen állnak a növények és nagy annak a veszélye is, hogy átsodródik a permetcsepp a szomszédba, jobb elkerülni a gyomirtó szerek által okozott bonyodalmakat. A magam tapasztalata alapján állíthatom, hogy ha idejében kapálunk és nem várjuk meg, míg a gyomok elhatalmasodnak, magot érlelnek, akkor a kapálás sem olyan kínos feladat, mint ahogy azt sokan vélik.

Még mindig kevesen ismerték fel a talajtakarás rendkívüli jelentőségét. Érdemes takarni a zöldségágyások sorközeit, a gyümölcsfák tányérjait, a fiatal növények tőközeli talaját. Erre a célra a lekaszált fű, a friss szalma, a tőzeg, a nádtörmelék és még sok szerves anyag alkalmas. Ezek hűvösen tartják a talajt, csökkentik a nappali felmelegedést és megakadályozzák a víz elpárolgását.

A meleg nyárelői estéken egyre gyakrabban tűnnek fel a kertben a sündisznók. Többnyire csak egy fürgén surranó árnyékot lát az ember, de ha a kis jószág neki tetsző táplálékhoz jut, akkor kézilámpával is jól megfigyelhető, annyira belemámorosodik a táplálkozás gyönyörébe. Nagyon hasznos vendége a kertnek, mert hernyókkal, rovarbábokkal, csigákkal táplálkozik. Igaz viszont; hogy a szamóca gyümölcsét, a madártojásokat, sőt a gyámoltalan madárfiókákat se veti meg. Ha veszélyt érez, akkor azonnal összegömbölyödik és tüskéivel védi magát feltétélezett látogatójától.

Lapomnak aljára érvén elköszönök Tőled, kedves Húgom, jó munkát, töretlen egészséget kívánok Neked és szeretteidnek!

Kelt Füreden, június közepén, a rózsák havában.