A kormány nem támogat semmilyen olyan új uniós rendelkezést, amely ellehetetlenítené az akáccal foglalkozó erdőgazdákat és méhészeket – tette egyértelművé a Vidékfejlesztési Minisztérium. Az akácos ültetvények teljes felszámolása hazánkban legalább annyira elképzelhetetlen, mint amennyire például a kukorica termesztésének megszüntetése.

Forrás: Pixabay

Az Európai Bizottság 2013 végén terjesztette elő új uniós jogszabály megalkotására irányuló javaslatát az ún. idegenhonos özönfajok (inváziós fajok) betelepedésének és elterjedésének megelőzése és féken tartása érdekében, mivel úgy ítélte meg, hogy a tagállami szintű fellépés nem elegendő, egységes uniós megközelítésre van szükség.

Ezek a fajok amellett, hogy az ember közvetítésével kerültek új, önerejükből elérhetetlen vidékekre, jó terjedő képességük, természetes ellenségük hiánya és szaporaságuk miatt képesek gyorsan elözönleni, „megfertőzni” új területeket.

Az idegenhonos inváziós állat- és növényfajok jelentős természetvédelmi, egészségügyi és gazdasági problémát okozhatnak. Uniós szinten az ilyen fajok által okozott, pénzben kifejezhető kár évi 12 milliárd euróra tehető.

Az Európai Bizottság tervei szerint az EU számára leginkább veszélyt jelentő idegenhonos özönfajokat egy európai szintű egységes lista tartalmazná, amelyre a tagállamok és a Bizottság szakmai egyeztetésének eredményeként kerülnének fel az egyes fajok. A listán szereplő fajokkal kapcsolatosan a tagállamoknak – attól függően, hogy milyen típusú özönfajról van szó –különböző intézkedéseket kellene végrehajtaniuk.

“A tárgyalásokon határozottan képviseljük a Magyarország számára kiemelt gazdasági (erdészeti, faipari és méhészeti) jelentőségű akác megkülönböztetett kezelését. Ezt a magyar akác számára úgy szükséges biztosítani, hogy hazánk Európában egyedülállóan gazdag biológiai sokféleségét, turisztikai vonzerejét és az egészséges élet feltételeit is megőrizhessük, fejleszthessük” – írta a minisztérium.

Szakmai szervezetek szerint az Európai Unió akácállományának a fele Magyarországon található, ez a mennyiség a hazai erdőállomány egynegyedét teszi ki. A szakma szerint tudományos szempontból kiemelendő, hogy az Európai Unió egy olyan fafaj visszaszorítására és kiirtására törekszik, mely számos gazdasági, környezeti és klimatikus előnyt kínál. Kiválóan alkalmas a futóhomok megkötésére, s így a talajerózió megállítására. Őseink ezért tudatosan telepítették még a XVIII. században. Az akác méztermése nemzetgazdasági jelentőséggel bír, a magyar méz döntő része akácméz.

Márpedig az akácfa káros

Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy az akác termesztése súlyos természetvédelmi hátrányokkal jár. Az akác nitrogént és más fajokra nézve mérgező vegyületeket juttat a talajba, amelynek vízháztartását is jelentősen megváltoztatja. Ezért „üresek” az akácosok – bodzán, csalánon és néhány egyéb növényen kívül minden őshonos növény eltűnik alóla, a hozzájuk kapcsolódó rovar- és madárvilággal együtt. Éppen ezért komoly gondot jelent, hogy az akác jelenleg Magyarországon a legelterjedtebb fafaj, erdeink csaknem negyedét alkotja, termesztési területe folyamatosan növekszik – írta közleményében a World Wildlife Found (WWF) magyarországi irodája.

Az akác ráadásul gyors terjedő képességével ott is megjelenik, ahová nem szándékosan ültették, ezáltal lerontja az őshonos fafajokból álló erdeinket is – főként az alföldi tölgyeseket, de elözönli az Európai Unión belül csak a Pannon régióra jellemző gyepeket is. Védett területeken igen költséges a védekezés ellene, amelyre évente sok száz millió forintot költünk, elsősorban uniós forrásból. Az akác telepítése a klímaváltozás mérséklése szempontjából is kifogásolható, mivel jóval alacsonyabb fatömeget hoz létre, mint például az őshonos fafajok alkotta tölgyerdő.

A magyar akác és akácméz hungarikummá nyilvánítását kezdeményező dokumentumot írtak alá az Akác-koalíció tagjai. Pedig az akác nem őshonos növény Magyarországon és komoly veszélyeket hordoz tömeges telepítése.

Hungarikum lehet a fehér akác – Kép: Pixabay

Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő szerint az együttműködők legfontosabb teendője annak megakadályozása, hogy az Európai Unió betilthassa az akácot.

Az erről szóló viták a következő évre is áthúzódhatnak, s ezzel párhuzamosan az év második felében megkezdődik az unió erdészeti stratégiájáról szóló dokumentum vitája is – emlékeztetett. Az idén januárban létrejött, szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket tömörítő Akác-koalíció célja a hungarikummá nyilvánítás mellett, hogy fellépjen azokkal az uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását eredményezhetik.

A képviselő felidézte, hogy az akácot támadók szerint az akác önmagában is veszélyes, mint nem őshonos növény. „Ezt a logikát cáfolják a mai aláírók, akik között egyetemi karok, tudományos kutatóintézetek és számos érdekképviselet szerepel” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a tudomány és a közvélekedés kiáll az akác mellett. Gyuricza Csaba, a SZIE mezőgazdaság- és környezettudományi kar dékánja megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy senki nem akarná száműzni például Hollandiából a termesztett tulipánt, vagy a hazánkban szintén nem őshonos kukoricát, rozst, zabot, őszi búzát.

A fehér akác alapvetően a magyarok fája – mondta. Hozzátette, az európai összterületen belül az akácállománynak több mint a fele Magyarországon található, és fontos szerepet tölt be hazánkban több területen is.

A dékán emlékeztetett arra, hogy ha például az 1700-as években nem telepítik be, akkor az Alföld bizonyos részei ma már teljesen elsivatagosodtak volna. Hangsúlyozta, hogy a hungarikummá válás és a közös fellépés jelentős muníciót adhat akár a hazai, akár az uniós döntések meghozatalakor.

A hungarikummá nyilvánítási kérelemhez mások mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, a SZIE, a Nyugat-magyarországi és a Debreceni Egyetem, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége csatlakozott.

 / Kedves Klubtársaim! CSATLAKOZZUNK MI IS SZEMÉLYESEN. A kezdeményezés, ahol a petíciót alá lehet írni:

http://www.peticiok.com/akac_hungarikum/