Én azt gondolom, a génmódosítás egy dolog, de mindenképpen össze kell függenie a tájékoztatáshoz való joghoz...

Az emberiség évezredek óta tudatosan módosítja a háziállatok és haszonnövények génállományát, hogy kiválogassa a számára hasznosabb tulajdonságokat. Az ilyen állatokat vagy növényeket kiválasztja, hogy utódokat hozzanak létre, majd ezeket terjeszti. A génmódosított organizmusoknál (GMO-knál) viszont olyan tulajdonságokat adnak az élőlényekhez, amelyek nem feltétlenül az adott fajtól származnak. Az EU 2001-ben szabályozta a GMO-kat.

-- A vita most arról szól, hogy a 2001-es jogszabály óta megjelent új génkezelési technikák (NGT-k) gyakorlatilag célzott növénynemesítésnek vagy GMO-nak számítsanak-e, és ha előbbinek, akkor szabadalmaztathassák-e ezeket.

A növényi gének módosítására a keresztezés mellett több technika létezik:

*** véletlenszerű mutagenezisnek hívják a hagyományosabb módszert, amikor valamilyen génállományon változtató hatással, például ultraibolya-sugárzással vagy vegyi anyagokkal módosítanak – szándékosan és akár nem kívánt irányba is (ezt hagyományosan nem szabályozzák GMO-ként);

*** a célzott mutagenezisnél a gének pontos és kiszámítható részén változtatnak, de nem illesztenek be idegen génállományt;

*** a ciszgenezisnél már új genetikai anyagot visznek át, de egy olyan élőlénytől, amellyel természetes úton is keresztezni lehetne az adott növényt;

*** a transzgenezisnél pedig egy „szexuálisan nem kompatibilis” élőlénytől visznek át genetikai anyagot, azaz olyan organizmust állítanak elő, amely természetes úton elméletileg nem jöhetne létre.

Az EU bírósága egy 2018-as ítéletében kimondta, hogy második csoport, a célzott mutagenezis a GMO-szabályozás alá esik.

Az Európai Bizottság azzal érvelve javasolta 2023-ban a második (célzott mutagenezis) és a harmadik (ciszgenezis) csoport, azaz az NGT-k külön kezelését, hogy a 2001-es GMO-rendelet óta új módszereket fejlesztettek ki. Ilyen például a 2020-as Nobel-díjat érő CRISPR/Cas9 rendszer, amit a Magyar Tudományos Akadémia oldalán egy 2020-as cikkben „molekuláris svájci bicskaként” jellemeztek [...]

A tájékoztatáshoz való jog: ...nemcsak arról megy a vita, hogy a GMO-k egészségesek-e, vagy hátrányba kerülnek-e tőlük a magyar gazdák, hanem azért is, mert az ellenzők szerint az NGT-vel készült termékeken nem kell feltüntetni azt, hogy génszerkesztett élelmiszerről van szó.

https://telex.hu/kulfold/2026/07/01/eu-europai-parlament-gmo-crispr-genszerkesztes-mezogazdasag
___

Riport: vendég Fidrich Róbert programfelelős, Magyar Természetvédők Szövetsége.

https://www.youtube.com/watch?v=BYqRa3KZdLo
___

Itt gyűjtöm az információkat témában:

http://netpolgar.network.hu/kepek/ez_is_az_is/gmo_kukorica_tabla_genetikailag_modositott_noveny

Szívesen! Imre

Előzmény

Válasz

Köszönöm a tájékoztatást. Gyalázat. Vajon keresztül ment a tervezet?

Előzmény

Válasz

Védjük meg a GMO-mentes mezőgazdaságot!

Mondja el véleményét arról az EU-s jogszabálytervezetről, amely lehetővé készül tenni, hogy élelmiszereinkbe olyan összetevők kerülhessenek be jelölés nélkül, ezáltal a fogyasztó és a feldolgozó tudta nélkül, amelyeket az új génmódosítási technikákkal módosított növényekből állítottak elő!

Az alábbi e-mail-küldő felületen lehetősége van arra, hogy eljuttassa üzenetét az Ön által kiválasztott európai parlamenti képviselőkhöz. Ezzel hozzájárul ahhoz, hogy az új GMO-kkal kapcsolatos uniós jogszabályt ne a jelenlegi tervezet szerinti formában fogadják el.


Mi a tét?

Amennyiben az Európai Parlament március elején elfogadja a rendelettervezetet, az „új genomikai technikákkal” előállított növények (új GMO-k) esetében:

-- nem lenne kötelező az előzetes biztonsági ellenőrzés,

-- megszűnne a nyomonkövethetőség,

-- a termékek csomagolásán nem kellene feltüntetni a génmódosított eredetet.


Ez azt jelentené, hogy

-- a génmódosított termékek észrevétlenül kerülhetnének a földjeinkre és a tányérjainkra;

-- elveszítjük a lehetőségét annak, hogy tájékozott döntést hozhassunk arról, mit fogyasztunk;

-- a nemesítők és a termelők nem tudnának megalapozott döntéseket hozni a vetőmaghasználatról;

-- a jelöletlen GMO-termékek megnehezítenék az ökológiai és a biodinamikus gazdálkodást is, amelyeknél az új GMO-kat sem szabad használni;

-- a vállalatok szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így a nagy multinacionális vállalatok határozhatnák meg, hogy mit termeljenek a gazdák, ezáltal azt is, hogy mit egyenek a fogyasztók;

-- ellehetetlenítené a természetes növénynemesítést;

-- szabadalom-sértési perek keretében perelhetőkké válnának azon termelők, akik olyan vetőmagokat használtak fel, amelyek az óriáscégek által levédett tulajdonságokat hordoznak (kivéve, ha a vetőmagtételt a cégtől szerezték be);

-- beláthatatlan, káros következmények érhetnék a környezetet és az emberi egészséget.

https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/?utm=.share.copy


További információk:

Az új GMO-król és az uniós jogalkotási folyamatról:

https://demeter.net/new-gmos-old-claims-false-promises/

A rendelettervezet szövege:

https://food.ec.europa.eu/system/files/2023-09/gmo_biotech_ngt_proposal_2023-411_en.pdf

Magyarországi háttérinformációk:

https://gmo.kormany.hu/
___

Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.

https://greenfo.hu/hir/itt-az-utolso-eselyunk-a-gmo-k-kontrollalasara/

Válasz

Kedves Mindannyian!
Sarjhagyma (emeletes hagyma) szaporítóanyagot keresek. Tud valaki ilyenről?

Köszönöm.

Válasz

Köszönöm.

Előzmény

Válasz

Az angyalgyökér, ha a magszárát levágják, akár 4 évig is elélhet...

Előzmény

Válasz

2,5 méter magas zellerhez hasonlító kétnyári növény. Miután magot hozott elhal. Magról vagy tőosztással szaporítják A mag élettartalma max 6 hónap. A csírázás 1 hónapig is eltarthat.. Ősszel vagy tavasszal, jól előkészített talajba vessük 1-2 cm mélyen 60 cm távolságra.
Tápanyagban gazdag, laza, nedves, savanyú talajban fejlődik legjobban. Kedveli a félárnyékot. A leveleket már az első ősszel a gyökereket a második tavasztól v. ősszel lehet gyűjteni. Finom, kissé pikáns illata a borókáéhoz hasonló furcsán édeskés íze van, egy kicsit keserű utóízzel. Párolt szára vajjal ehető, de apróra vágva kellemes ízt ad a sülteknek.
/Gyógynövény enciklopédia/
Amennyiben több is érdekli akkor jelezze:misztikus múlt, gyógyhatása, felhasználása, amire vigyázni kell, figyelmeztetések.

Előzmény

Válasz

Kedves Mindannyian!

Tud-e valaki az Orvosi Anygyalgyökér-ről közelebbit?
Úgy min vetési idő, talajigény (meszes vagy savanyú), környezeti igénye...stb.


Köszönöm: Agócs József

Válasz

Biokiskert Kft.

E-mail: info@biokiskert.hu
Tel: +36-70-248-7724

Személyes átvétel

H-P: 8-16 óráig

1203, Bp, Kende Kanuth u. 58.

Előzmény

Válasz

A biotermesztésben GMO és vegyszermentes, illetve Biodinamikus vetőmagok használhatók, melyek többsége szabad elvirágzású, töredéke pedig hibrid. Ahhoz, hogy megértsük a különbségeket ismertetni kell a csávázás fogalmát. Alapesetben a csávázás csak egy technológiai megoldás, melynek során valamilyen anyaggal kezeljük a vetésre szánt magot. Ősi módszer, melynek formája például a szájból vetett, a gyógynövényes levekkel áztatott, illetve a tejjel kevert megoldás. Amióta azonban kialakult a vegyi növényvédő szeripar, azóta brutális mérgek kerülnek a vetőmagokra, melyek egy része mérgező (akár bőrön keresztül is felszívódhat vetéskor), illetve a gyártó maga garantálja, hogy hajtáscsúcsban két hónapig megmarad. Gondoljunk bele, mi mindent fogyasztunk vetéstől számított két hónapon belül? Szinte az összes levélzöldséget, a retkeket, stb. Arról pedig nem szól a fáma, hogy mikor tűnik el belőle teljesen és hogy néhány esetben akár kétszer (betároláskor és kicsomagoláskor) is csávázhatják. A hiedelmekkel ellentétben a csávázóanyagok többsége nem színes, így szabad szemmel nem látható, sőt a gyártónak rá sem kell írnia a csomagolásra. Ez az oka, hogy a biogazdálkodók csak szigorúan ellenőrzött kezeletlen vetőmagokat használhatnak.

Mit tehet egy hobbi biokertész annak érdekében, hogy ne vigyen be már a vetőmaggal mérgeket a kertjébe?

Ennek legegyszerűbb módja a kommersz, de nem csávázott vetőmag beszerzése. Ezt a legnagyobb választékban, gyártói garanciával a Bio-Gazdabolt kínálatából szerezhetik be!
A Biokiskert kínálatában rendkívül széles választék található bio-, illetve biodinamikus vetőmagokból
http://www.biokiskert.hu/yis/bio-vetomagok

Válasz